Archaeus

Archaeus
Evolúciós időszak: Késő paleocén - kora oligocén
Archaeus glarisianus és Archaeus brevis
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei) Család: Tüskésmakréla-félék (Carangidae) Nem: Archaeus
Szinonimák
Archaeoides Rath 1859
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Archaeus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Archaeus témájú kategóriát.

Az Archaeus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó fosszilis halnem.

Tudnivalók

Az Archaeus halnem a késő paleocéntől a kora oligocénig maradt fent. Legősibb fajuk az Archaeus oblongus volt, amely Türkmenisztán területén élt a paleocén kor legvégén. Az A. oblongus mellett, a nembe az oligocén korból származó Archaeus glarisianus és Archaeus brevis is voltak. A két utóbbi fajt Svájcban a Glarus kantonban fedezték fel.

A halak a mai is élő Caranx-fajokra hasonlíthattak. A kövületekből a tudósok megtudták, hogy a Caranx-októl eltérően, az Archaeus-oknak kisebb szájuk és nagyobb szemük volt. A farkuk inkább legyező alakú és nem félhold alakú volt.

Rendszerezés

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

• Archaeus glarisianus Agassiz, 1834 típusfaj
• Archaeus brevis Agassiz, 1844
• Archaeus oblongus Daniltshenko, 1968

Források

• Catalogue of the fossil fishes in the British museum (Natural history)
• PROKOFIEV Artém M. The Late Paleocene fish fauna of Turkmenistan