| Ardning | |||
| A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Liezeni járás | ||
| Irányítószám | 8904 | ||
| Körzethívószám | 03612 | ||
| Forgalmi rendszám | LI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1239 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 696 m | ||
| Terület | 34,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Ardning weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ardning témájú médiaállományokat. | |||
Ardning osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1227 lakosa volt.

Ardning Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns völgyében, a folyótól északra. Egyéb folyóvizei az Ardningbach, a Brunnbach és a Metschitzbach. Területén található a védett Pürgschachen-Moor láp. Az önkormányzat egyetlen katasztrális községben 3 települést egyesít: Ardning (787 lakos), Frauenberg (286 lakos) és Pürgschachen (154 lakos).
A környező önkormányzatok: keletre Admont, délnyugatra Selzthal, nyugatra Liezen, északra Spital am Pyhrn (Felső-Ausztria).
Ardning első írásos említése 1077-ből származik "Arnich" formában. Neve feltehetően szláv eredetű. A falu az 1074-ben alapított admonti kolostor birtoka volt. Templomának alapítási ideje nem ismert, de a 13. században már történik rá utalás. 1410-ben az admonti apát gótikus stílusban átépíttette.
A hagyomány szerint 1404-ben találták meg az Enns partján, a Kulm domb tövében azt a fából faragott Mária-szobrot, amely számára kápolnát építettek a dombon (amelyet hamarosan már Frauenbergnek neveztek). A kápolna hamarosan kedvelt búcsújáróhellyé vált, így gótikus kőtemplomot emeltek a helyén. A kegytemplomot 1682-ben barokk stílusban átépítették.
1946-ban a közeli vasút mozdonyának szikrái felgyújtották a templomot és a plébániát és pótolhatatlan késő gótikus és barokk műkincsek semmisültek meg a tűzben.
Az ardningi önkormányzat területén 2017 januárjában 1227 fő élt. A lakosságszám 1991-ig növekedő tendenciát mutatott, azóta 1220 körül stabilizálódott. 2015-ben a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 89%-a római katolikusnak, 4,8% evangélikusnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben.