Arzfenamin

 Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet.
Az ellenőrizhetőség érdekében segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Arzfenamin

2 dimenziós
szerkezet
Kémiai azonosítók
PubChem8774
ChemSpider8444
EINECS-szám205-386-6
KEGGC11744
ChEBI9016
InChIKeyVLAXZGHHBIJLAD-UHFFFAOYSA-N
Gmelin269938
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Az Arzfenamin Salvarsan néven az elsőként kifejlesztett kemoterapeutikum. Ezt 1907-ben fedezték fel Paul Ehrlich laboratóriumában, aki 1910-ben alkalmazta először terápiás céllal. Ez volt az első hatékony szer az álomkór és a szifilisz kezelésében.

Biológiai hatásai

Az Arzfenamin rendkívül érzékeny a levegő oxigéntartalmára, szabadon hagyva igen gyorsan bomlik. A korai alkalmazásainál éppen ezért a tartalmazó tasakból minimális kitettséggel kellett sterilizált vízben feloldani, hogy a páciensnek injekcióként beadhassák. Ez arra késztette Ehrlich-et, aki kitartóan dolgozott a gyakorlatok szabványosításán, hogy megfigyelje

„ a laboratóriumból a beteg ágyához vezető út ... rendkívül nehéz és veszélyekkel teli. ”

– Paul Ehrhlich

Használata során különböző mellékhatások fordulhatnak elő, többek között:

Krónikus kitettség esetén ezek a hatások kumulálódnak, illetve súlyosbodhatnak.

Jegyzetek

  1. ↑ Yarnell, Amanda (2005. június 20.). "Salvarsan". Chemical & Engineering News. Vol. 83, no. 25. Hozzáférés: 2010. február 1.
  2. ↑ Arsphenamine. pubchem.ncbi.nlm.nih.gov (2025. november 22.) (Hozzáférés: 2025. november 29.)

Források