| Asa Mercer | |
| Portréja a Washingtoni Egyetem Könyvtárának gyűjteményében | |
| Született | 1839. június 6. Princeton |
| Elhunyt | 1917. augusztus 10. (78 évesen) Buffalo |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | member of the Washington State Senate |
| Iskolái | Franklin College |
| Sírhelye | Hyattville Cemetery |
| A Washingtoni Territóriumi Egyetem első rektora | |
| Hivatali idő 1861 – 1863 | |
| Utód | William Edward Barnard |
A Wikimédia Commons tartalmaz Asa Mercer témájú médiaállományokat. | |
Asa Shinn Mercer (Princeton, 1839. június 6. – Buffalo, 1917. augusztus 10.) a washingtoni szenátus egykori tagja; a Washingtoni Territóriumi Egyetem (ma Washingtoni Egyetem) első rektora, továbbá a Seattle Beacon Hill kerületében található Asa Mercer International Middle School névadója.
Mercer az Illinois állambeli Princetonban született; tizenkét idősebb testvére volt. Saját elbeszélései szerint gyermekkorát Abraham Lincoln társaságában töltötte, akinek bátorítására 1852-ben, 13 évesen nyugatra indult. 1860-ban beiratkozott az Ohio állambeli Franklin Főiskolára, majd Washington államba utazott.
1861-ben a Mercer-család a Seattle-t megalapítók egyike volt. Asa és bátyjai a leendő territóriumi egyetem területének megtisztítását végezték.
Mivel Asa Mercer volt az új város egyetlen diplomása, Daniel Bagley, az egyetem megalapítója felkérte őt rektornak és oktatónak; fizetést azonban nem kapott.
Seattle-ben számos férfi dolgozott a faiparban és a halászatban, azonban kevés nő volt hajlandó a városig tartó hosszú út megtételére. A probléma megoldására Mercer a közösség támogatásával magánfinanszírozásból a keleti államokba utazott, ahol tanári és más, hasonló munkakörökbe toborzott nőket. Asa Mercer maga is egyiküket vette feleségül. Próbálkozásai sikerrel jártak; a város lakosságának jelentős részét ma is a „Mercer-lányok” leszármazottai teszik ki.
Házasságkötését követően az Oregon állambeli Astoriában helyezkedett el a szövetségi vámhatóság munkatársaként. 1867-ben alkoholcsempészet gyanújával menesztették, azonban a vádakat a koronatanúk eltűnését követően ejtették.
Mercer Oregonban háromszáz telket vásárolt, melyeket leszármazottai 1970-ben értékesítettek.
Mercer a wyomingi Cheyenne-ben a marhatenyésztésről szóló Northwestern Livestock Journal kiadója lett. A kartellek önálló gazdálkodókkal szembeni bánásmódját az 1894-es, betiltott Banditti of the Plains című könyvében írta le.
A kiadó irodájának leégését követően Hyattville-ben telepedett le.
Asa Mercer 1896. július 15-én feleségül vette a 26 éves ír katolikus Annie Elizabeth Stephenst. Nyolc gyermekük született; egyikük tinédzserkorban, míg hárman csecsemőkorban elhunytak. Annie Mercer 1900. október 16-án halt meg. Asa Mercer 1917. augusztus 10-én hunyt el; halálát vérhas okozta.