Aszpelta

Aszpelta
előd
Núbia
kusita uralkodója
utód
Anlamani
Aramatelqo


UralkodásaKr. e. 7. - 6. század fordulója
Prenomen
<
ramrkA
>

Merikaré
Nomen
<
iz
p
rw
tA
>

Aszpelta
ApjaSzenkamaniszken
AnyjaNaszalsza
GyermekeiAramatelqo
Amanitakaye
SírjaNuri (Nu. 8)
Fontosabb építkezéseiMeroé, Napata, Kawa, Szanam
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszpelta témájú médiaállományokat.

Aszpelta (uralkodói nevén Merikaré; uralkodott: Kr. e. 600 körül – 580 körül) núbiai kusita király, a napatai kor uralkodója. Uralkodásáról núbiai viszonylatban gazdag írásos anyag maradt fenn, valószínűleg az ő korában érte Núbiát II. Pszammetik egyiptomi fáraó Kr. e. 593-as hadjárata.

Családja

Szenkamaniszken király és Naszalsza királyné fia volt, Anlamani öccse és utóda. Feleségei Henuttahebit (akit Nuriban a 28-as piramisba temettek), Weqemale (Nuri 40 piramis), Aszata (Nuri 42) és Artaha (Nuri 58); talán nővérét, Madikent is feleségül vette.

Uralkodása

Aszpelta fivére, Anlamani halála után foglalta el a kusita trónt. Trónra lépésének eseményeit az úgynevezett Választási sztélé beszéli el, amelyből megtudhatjuk, hogy a királyt személyesen a napatai Ámon jelölte ki, valamint felsorolja a király nőági őseit. Második uralkodási évében azonban összeütközésre került sor az uralkodó és a napatai papság között, amelynek végén Aszpelta halálra ítélt és megégettetett több papot, akik – valószínűleg manipulálva a isteni jóslatokat – halálra ítéltettek egy ártatlan embert.

Minden valószínűség szerint Aszpelta korára tehető az egyiptomi XXVI. dinasztia uralkodója II. Pszametik Kr. e. 592-es núbiai hadjárata, melyre talán azért került sor, mert Aszpelta fenyegetést jelentett Pszammetik uralmára a Napatához közeli Felső-Egyiptomban. A Napatáig hatoló egyiptomi csapatok útjuk során az elfoglalt városok templomaiban szétverték a kusita uralkodók szobrait. A széttört szobrokat a későbbi restaurálásokkor a templomokban eltemették. Ilyen szoborlerakat (cachette) került elő Dzsebel Barkalban Ámon nagy templomában és Dukki Gelben, amelyekben a legkésőbbi szobrok Aszpeltát ábrázolják.

Temetkezése

A király piramisa a nuri királyi temetőben található Nu. 8 sír; a nekropolisz második legnagyobb építménye. Mind a sírkamra falát, mind a szarkofágot egyiptomi hieroglif szövegek borítják. Mivel a sírkamra teteje beszakadt, nem fosztották ki teljesen a rablók, így George Reisner 1916-os ásatásakor számos ékszert, pecsétet, kozmetikai edényt és usébtit talált a törmelék alatt. A feltárt leletek jelzik, hogy az uralkodó gazdag temetést kapott. A leletek nagy része ma a Bostoni Szépművészeti Múzeumban találhatóak. Reisner tárta fel Aszpelta és fivére palotáját is, 1920-ban.

Említései

Fajansz ankh Aszpelta kártusaival. Áldozati ajándék Meroéból, ma a Petrie Múzeumban
Aszpelta kártusa
Szobor Gebel Barkalból

Aszpeltának rengeteg említése maradt fenn:

Aszpelta az egyiptomi fáraókéhoz hasonló ötelemű titulatúrát vett fel.

Jegyzetek

  1. ↑ Porter and Moss, pg 232
  2. ↑ Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson, 2004, pp 236-239 ISBN 0-500-05128-3
  3. ↑ The New Encyclopædia Britannica: Micropædia, Vol.8, 15th edition, 2003. p.817
  4. ↑ "Aspelta". 2016. március 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. január 8.
  5. ↑ Bertha Porter; Rosalind L B Moss; Ethel W Burney, Topographical bibliography of ancient Egyptian hieroglyphic texts, reliefs, and paintings. VII, Nubia, the deserts, and outside Egypt, Oxford: Griffith Institute, 1995
  6. ↑ Porter–Moss, p. 184
  7. ↑ Porter–Moss, p. 187
  8. ↑ Porter–Moss, p. 188
  9. ↑ Porter–Moss, p. 193
  10. ↑ Porter–Moss, p. 199
  11. ↑ Porter–Moss, p. 202
  12. ↑ Porter–Moss, p. 216
  13. ↑ Porter–Moss, p. 217
  14. ↑ Porter–Moss, p. 218
  15. ↑ Porter–Moss, p. 221
  16. ↑ Porter–Moss, p. 226
  17. ↑ Porter–Moss, p. 227
  18. ↑ Porter–Moss, p. 259
  19. ↑ Porter–Moss, p. 261
  20. ↑ László Török, The kingdom of Kush: handbook of the Napatan-Meroitic Civilization

Fordítás