| Athlone | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Irányítószám | N37 | ||
| Körzethívószám | 90 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Tszf. magasság | 56 m | ||
| Terület | 10,92 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Athlone weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Athlone témájú médiaállományokat. | |||
Athlone (ír nyelven: Baile Átha Luain – jelentése: Luan gázlójának városa) egy város Roscommon és Westmeath megyék határán, Írországban. A város a Shannon folyó két partján fekszik, közel a Lough Ree déli partjához. A Midlands régió második legnépesebb városa, 22 869 lakossal a 2022-es népszámlálás szerint.
Körülbelül 100 kilométerre fekszik Dublintól, annak szélességi vonalában nyugatra helyezkedik el, így Athlone Írország földrajzi középpontjának közelében található.
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1821 | 7 543 | — |
| 1831 | 11 406 | +51,2% |
| 1841 | 6 393 | −44,0% |
| 1851 | 6 199 | −3,0% |
| 1861 | 5 902 | −4,8% |
| 1871 | 6 565 | +11,2% |
| 1881 | 6 755 | +2,9% |
| 1891 | 6 742 | −0,2% |
| 1901 | 6 617 | −1,9% |
| 1911 | 7 472 | +12,9% |
| 1926 | 7 540 | +0,9% |
| 1936 | 7 257 | −3,8% |
| 1946 | 8 379 | +15,5% |
| 1951 | 9 015 | +7,6% |
| 1956 | 10 369 | +15,0% |
| 1961 | 10 767 | +3,8% |
| 1966 | 10 987 | +2,0% |
| 1971 | 11 611 | +5,7% |
| 1981 | 14 426 | +24,2% |
| 1986 | 15 571 | +7,9% |
| 1991 | 15 358 | −1,4% |
| 1996 | 15 544 | +1,2% |
| 2002 | 15 936 | +2,5% |
| 2006 | 17 544 | +10,1% |
| 2011 | 20 153 | +14,9% |
| 2016 | 21 349 | +5,9% |
| 2022 | 22 869 | +7,1% |
Az Athlone-i vár a Shannon folyó nyugati partján fekszik, Athlone földrajzi és történelmi központja. Korai története során az Athlone-i gázló stratégiailag fontos volt, mivel Athlone-tól délre a Shannon járhatatlan Clonmacnoise-ig, ahol az Esker Riada találkozik a Shannonnal, míg északon a Shannon a Lough Ree-be ömlik. 1001-ben Brian Bóru seregével Kincorából felfelé hajózott a folyón, átkelve a Lough Dergen, hogy részt vegyen egy Athlone-i gyűlésen. A következő évben Brian Athlone-ban találkozott Írország főkirályával, Máel Sechnaill mac Domnaill-lal, azzal a szándékkal, hogy csatába bocsátkozzon vele a főkirályságért. Máel Sechnaill azonban, akit északi Uí Néill-i rokonai elhagytak, harc nélkül megadta magát Briannak.
A 12. században egy körülbelül 100 méteres hidat építettek a folyón át, a jelenlegi építménytől délre. 1129-ben a híd védelme érdekében Turloch Mór Ó Conor főkirály erődöt épített a folyó nyugati partján, a mai város területén. Számos alkalommal mind az erődöt, mind a hidat támadások érték, és a 12. század vége felé az anglo-normannok egy földvárból és sáncból álló erődítményt építettek a helyén. Ezt a földerődöt egy kőépítmény követte, amelyet 1210-ben John de Gray igazságosztó építtetett. A 12 oldalú donjon torony ebből az időből származik; az eredeti vár többi része azonban nagyrészt elpusztult Athlone 1691-es ostroma során, majd később újjáépítették és kibővítették.
1607-ben I. Jakab városi chartát adományozott Athlone-nak. Ez felhatalmazta a várost, hogy két képviselőt küldjön az ír alsóházba.
Az Írországot a 17. században sújtó háborúk során az Athlone-ban található híd, mely a Shannon folyón át Connachtba vezetett, létfontosságú volt. Az ír konföderációs háborúk (1641–1653) alatt a várost az ír konföderációs csapatok tartották kézben, amíg Charles Coote 1650 végén el nem foglalta azt, amint Sligonál átkelve nyugat felől támadta meg a várost.
Negyven évvel később, a Nagy Szövetség páneurópai háborúja (1688–97) alatt a város ismét kulcsfontosságú stratégiai jelentőségűvé vált. A konfliktus írországi szakaszában (az 1688–1691-es írországi vilmos-háború ) Athlone egyike volt azoknak a jakobita erődítményeknek, amelyek az 1690. július 1-jei boyne-i csatát követően a jakobita kézen lévő Connacht tartományba vezető folyóátkelőhelyeket védték. Ugyanebben az évben Richard Grace ezredes jakobita erői Athlone-ban visszaverték Douglas parancsnok vezette 10 000 fős seregét. A következő évi hadjáratban Athlone ostromakor egy nagyobb szövetséges erő újabb támadást indított, amelynek során Vilmos király és Mária királynő inváziós csapatai végül lerohanták az egész várost. A védőket kénytelenek voltak nyugatabbra, a Suck folyó felé menekülni, olyan sebességgel, hogy a szemtanúk beszámolói szerint menekülés közben „ágyúikat a mocsárba dobták”. 2004-ben az Athlone-i ostromról szóló korabeli írott beszámoló került elő egy hollandiai archívumban. A támadás után, 1691. július 5-én kelt beszámolót a Hét Egyesült Hollandia Köztársaságának győztes parancsnoka, Godard van Reede főhadnagy írta családjának az európai kontinensen élőkhöz címzett leveleiben. A dokumentumokban a szövetséges parancsnok arról számolt be, hogy Athlone védőinek fele nyugat felé vonult vissza, seregük többi része felé, közel 2000 halottat hagyva hátra a városfalakon belül, s további mintegy 100 foglyot ejtve.
1801-től az 1800-as uniós törvények értelmében egy választókerület városi választókerületét egy képviselő képviselte az Egyesült Királyság alsóházában . 1885-ben megfosztották a szavazati jogától.
Samuel Lewis 1837-ben megjelent Írország topográfiai szótárában a települést „városként, piactérként és postavárosként, valamint fontos katonai állomásként” írják le. Elhelyezkedésével kapcsolatban megjegyzik, hogy „részben Brawney báróságban, Westmeath megyében és Leinster tartományban, részben pedig Athlone báróságban, Roscommon megyében és Connaught tartományban” található.
Az 1970-es években az Éire Nua, a Sinn Féin program azt javasolta, hogy Athlone legyen a szövetségi Egyesült Írország fővárosa.


A város nagyobb része a folyó keleti partján fekszik, az azonos nevű településen belül; azonban az 1898-as helyi önkormányzati törvény (Írország) értelmében a Shannon nyugati partján fekvő hat települést, amelyek korábban Roscommon megyében voltak, a városhoz, következésképpen pedig Westmeath megyéhez csatolták.
Mivel a két megyét a folyó választja el egymástól, a város Shannontól keletre fekvő része Leinster tartományban, Westmeath megyében, Brawny báróságban és St Mary's polgári egyházközségben található. Szokatlan módon a báróság egyetlen polgári egyházközséggel esik egybe. Egyházi határait tekintve a város keleti része az Ardagh és Clonmacnoise római katolikus egyházmegyéhez és a St Mary's plébániához tartozik. Számos más templom is található a városban, köztük az Írországi Egyház (Szent Mária, anglikán), a Szent Péter és Pál templom, egy ferences kolostor és a Szent X. Piusz Társaság kápolnája.
Athlone-ban hét településrész található a Shannontól nyugatra: Athlone és Big Meadow, Bellaugh, Bogganfin, Canal és Banks, Doovoge (Monksland része) és Ranelagh. Bár Connacht tartományban, Roscommon megye veszi körül, a város integritásának megőrzése érdekében közigazgatásilag Westmeath megye részévé nyilvánították. Ezek a települések a St Peter's polgári egyházközségben fekszenek, Athlone South báróságban. Egyházi határait tekintve a Shannontól nyugatra fekvő települések az Elphini Római Katolikus Egyházmegyéhez és a Szent Péter és Pál plébániához tartoznak.
Athlone a Shannon folyó mentén található kedvtelési célú hajók gyakori megállóhelye. A Shannon folyó legnagyobb tava, a Lough Ree, Athlone-tól rövid távolságra, a folyásiránnyal szemben található, s ezért sok hajótársaság is a városon kívül található. Ahhoz, hogy a hajók áthaladjanak Athlone-on, egy zsilipet kell használniuk a folyón, amely a gát mellett és a jelenlegi közúti híd alatt található. A zsilipet, a gátat és a hidat a Shannon navigációs biztosai építették az 1840-es években. Azelőtt a hajók egy, a folyótól nyugatra fekvő, körülbelül másfél mérföld hosszú csatornát használtak. A csatornát Thomas Omer építette a belvízi hajózásért felelős biztosok számára. A munka 1757-ben kezdődött, és több mint 300 ember munkáját igényelte. Omer egyetlen zsilipet épített szintemelkedéssel, de volt egy őrzsilip is, feljebb a folyásirányban, egyetlen kapukészlettel, hogy megvédje a csatornát az árvizektől. A régi csatorna már nem hajózható.
Az Athlone-i vasútállomás 1859. október 3-án nyílt meg, az Irish Rail járatai kelet felé Portarlingtonba, Kildare-be és Dublin Heustonba, nyugat felé pedig a Westport/Ballina vonalakig, valamint Athenry-be, Oranmore-ba és Galwaybe közlekedtek.
Athlone-ból az Athenry vasútállomáson átszállással Ennisbe és Limerickbe lehet eljutni, míg a Portarlingtonban történő átszállás Limerick Junction-t köti össze Limerickkel. Portarlingtonból Mallow-ba, Mallow-ból pedig Corkba, Killarney-be, Farranfore-ba és Tralee-be közlekednek vonatok. Az Athlone és Killdare közötti utazás csatlakozást tesz lehetővé Carlow-ba, Kilkennybe és Waterfordba .
Az állami tulajdonban lévő Bus Éireann busztársaság évekig óránkénti járatokat biztosított Dublinba és Galwaybe az Athlone-i buszpályaudvarról, amely a vasútállomás mellett található, de 2021 júliusában ezeket a járatokat határozatlan időre törölték. A vállalat okként a „COVID-19 világjárvány súlyos hatásából eredő folyamatos veszteségeket” említette. A Dublin és Belfast, Cork és Limerick közötti Bus Éireann járatait szintén megszüntették a 2020 szeptemberében 18 útvonalon elvégzett „megvalósíthatósági felülvizsgálatot” követően 2021 júliusától az Athlone és Galway, Ballinasloe, Moate, Dublin városa vagy a dublini repülőtér közötti buszjáratokat kizárólag magáncégek üzemeltetik, az utasokat az Arcadia Retail Parkban és az Athlone Institute of Technology-ban veszik fel vagy teszik ki a buszpályaudvar helyett. Az Athlone-ban megálló magánbusz-társaságok közé tartozik a Citylink és az új Aircoach buszjárat (Galway–Athlone–Dublin), amelyet a Bus Éireann döntése után nem sokkal hoztak létre a fennálló társadalmi igényre válaszul.
Limerickbe, Waterfordba, Cavanba, Longfordba és Roscommonba is indulnak járatok. A város számos magánkézben lévő szolgáltatásnak is otthont ad, beleértve a Flagline busztársaságot, amely helyi buszjáratokat, valamint Tullamore-ba közlekedő járatokat üzemeltet.
A Transport for Ireland (TFI), a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NTA) által kezelt országos tömegközlekedési márka, helyi buszjáratot üzemeltet Athlone-ban és környékén. A helyi szolgáltatások közé tartozik az A1-es és az A2-es útvonal, amelyek a Golden Island bevásárlóközpontot és az Athlone Műszaki Intézetet szolgálják ki. Az Athlone Town járat Írország első teljesen elektromos buszjárata lett 2023 januárjában.
A város az N6-os autópálya mellett található, amely gyakorlatilag az M6-os autópálya egy szakasza, amely Galway-t Dublinnal köti össze. Az N6-os autópálya a város északi oldalán halad végig, átkelve a Shannon folyón és Roscommon megyébe érve. Számos országos mellékút köti össze Athlone-t más városokkal és régiókkal, nevezetesen az N55-ös Ballymahonnal és Cavannal, az N61-es Roscommonnal és az N62-es Birrrel, Roscrea-val és Dél-Írországgal.

Athlone színházai közé tartozik a Dean Crowe Színház és Művészeti Központ, valamint a Little Theatre.
Az RTÉ All-Ireland Drámafesztivált minden évben Athlone-ban rendezik meg, amely kilenc amatőr drámacsoportot hoz össze Írország minden tájáról. A fesztivált számos kísérőesemény támogatja, amelyek között utcaszínház, művészeti kiállítások, workshopok és fiataloknak szóló tevékenységek is szerepelnek.
Az Athlone Folyófesztivált, amely a város Shannonhoz való kapcsolatára összpontosító történelmi és kulturális ünnepség, 2019-ben rendezték meg először, majd 2024 és 2026 között is megrendezésre került.
Az Athlone Irodalmi Fesztivál egy évenként megrendezett esemény, amely 1999-ben indult, eredetileg John Broderick életének és munkásságának hétvégi ünnepléseként, de később kibővült, hogy különféle előadókat és vitázókat is bevonjon.
John McCormack tenor Athlone-ban született.
Az Athlone Zeneiskola 2013-ban nyílt meg, és egy támogatott projekt, amelynek célja a zenei oktatás és szolgáltatások fejlesztése a Midlands régióban.
Az Abbey Road Artists' Studios 2011-ben nyílt meg egy 1841-ben elkészült épületben. Ezek a művészstúdiók, amelyek dedikált teret biztosítanak a helyi és a látogató művészek számára, négy különálló stúdióból, valamint egy többcélú térből állnak, amelyet közösségi kulturális rendezvények, kiállítások, előadások és workshopok lebonyolítására használnak. Az Abbey Road művészstúdiói szorosan együttműködnek a Luan Művészeti Galériával.
1954-ben Athlone lett az Írországi Belvízi Utazási Szövetség első fióktelepe, és a városnak nagy szerepe volt a szervezet létrehozásában.
James M. Cain amerikai krimiíró 1937-es Serenade című könyvében Athlone-ra utal, amikor két szereplő John McCormack tenorról beszélget: „–Ez az a nyelv, amelyre született. John McCormack Dublinból származik.” „Nem. Athlone-ból származik.” „Nem Dublinban élt?” „Nem számít. Athlone-ban finoman beszélnek, majdnem olyan jól, mint Belfastban.” „Kiváló brogue, de nem brogue. Ez az angol nyelv, ahogyan beszélték, mielőtt a világ összes többi országa elfelejtette, hogyan kell beszélni. Két dolgot nem tud megvenni egy énekes, koldulni vagy ellopni, és amit egyetlen tanár, edző vagy karmester sem tud neki adni. Az egyik a hangja, a másik pedig a nyelv, amely a szájában született. Amikor McCormack Händelt énekelt, angolul énekelt, és úgy énekli, ahogy egyetlen amerikai és egyetlen angol sem fog soha angolul énekelni.”
Az ír költő, Aubrey Thomas de Vere írt egy verset , az Athlone-i balladát, amely az 1691-es ostrom egyik eseményét meséli el.
Athlone egy kiskereskedelmi célpont Írország Midlands régiójában. A városközpont a nyugati Church utcától a keleti Seán Costello utcáig terjed. Központi elhelyezkedéssel rendelkezik az Athlone Town Centre, egy 2007-ben épült bevásárlóközpont, amely 54 üzlettel, kávézóval és egy négycsillagos szállodával büszkélkedhet. A Golden Island bevásárlóközpont, amely 1997-ben nyílt meg, szintén a városközpontban található.

Az Athlone Regionális Sportközpont, amelyet a korábbi városi tanács fejlesztett ki 2002-ben, a város szélén található. A létesítményben úszómedence, edzőterem és műfüves pályák találhatók. A TFI buszjárat (A2) szolgálja ki.
Athlone-ban számos szálloda található, köztük olyan láncok, mint a Radisson Blu és a Sheraton szállodák.
{{cite journal}}: |archive-url= requires |archive-date= (súgó)CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link){{cite web}}: URL–wikilink conflict (súgó)The [2024] committee would like to thank [..] former chairman [..] who organised the last River Festival in 2019
In 2025, Athlone came alive with a lively mix of festivals, including Croí na hÉireann, CROÍLÁR Festival, Féile na Sionnaine, Athlone River Festival, and the Heart of Ireland Burlesque, among many other cultural celebrations.
First established in 1999 as the John Broderick Weekend, the festival broadened its horizons in 2003 and is now in its seventh year in its current incarnation
Ez a szócikk részben vagy egészben az Athlone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.