Atovich Ferenc

Atovich Ferenc
Született1873
nem ismert
Elhunyt20. század
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiLévai Magyar Királyi Állami Tanítóképző (–1893)

Atovich Ferenc (Atovics; Párutca, 1873. január 21.–?) tanító, nyelvész, népdalgyűjtő.

Élete

Szülei Atovics Ferenc és Magyary Mária.

1883-ban végzett a nyitrai városi római katholikus elemi fiúiskolán, majd a Nyitrai Piarista Gimnáziumba járt. 4 évet végzett a Lévai Tanítóképzőben, ahol 1893-ban képesítették.

Kodály előfutára volt a zoboralji népdalgyűjtésben. Nyelvjárás-kutatást is végzett (1902-ben Szücs Istvánnal), melyek adalékkal szolgáltak a Jókai-kódex (Ehrenfeld) hitelességéhez is.

1895-ben és 1900-ban már nyitragerencséri tanító. 1908-ban pályadíjat nyert. 1909-től a nyitraújlaki elemi iskola rendes, majd a csejtei állami elemi iskola tanára és igazgatója, ahol még 1915-ben is működött. 1914-ben adakozott a Vöröskereszt Egyletnek a sebesült és beteg katonák javára. 1916-ban nyugdíjat kapott.

1902-1903-ban a Nyitramegyei Közlönyben, 1904-ben a Nyitramegyei Ellenőrben (1904/15-18), 1909-1910-ben a Nyitramegyei Független Hírlapban, 1917-ben a Nyitravármegyében jelentek meg írásai.

A Nyitramegyei Tanítótestület tagja.

Valószínűleg fia János (1891) vas érdemkereszt szalagos vitézségi érmet, és bronz vitézségi érmet kapott.

Elismerései

Művei

Jegyzetek

  1. ↑ A Nyitra Városi róm. kath. elemi fiu- és leányiskolák értesítője az 1896-97. tanévről. Nyitra, 165.
  2. ↑ opac.pim.hu; Születése elírva 1872. júniusra: Szabó Lajos 1895 (szerk.): Emlék-könyv a Lévai Állami Tanítóképző Intézet 25 éves multjáról és jelen állapotáról. Léva, 44 No. 297.
  3. ↑ Kerényi György 1953: Jeles napok. Budapest; Kósa László 1968: A csehszlovákiai magyar néprajzi kutatás feladatai. Irodalmi Szemle 1968, 751.
  4. ↑ Nyitrai r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 19/1873. folyószám. familysearch.org
  5. ↑ 1896 A Nyitra Városi Róm. Kath. Elemi Fiu- és Leányiskolák Értesítője. Nyitra, 105.
  6. ↑ Nyitrai Katolikus Gimnázium Értesítője 1883, 54.
  7. 1 2 Szabó 1895, 44.
  8. ↑ Vargyas Lajos 1989: Az Ethnographia szerepe a népzenekutatásban. Ethnographia 100, 362—372 bizonyára az ő közlése inspirálta Kodályt arra hogy Zoboraljára vegye az irányt.
  9. ↑ Domokos 1905, 41.
  10. ↑ Vö. Simonyi Zsigmond 1917: Csëpke. Magyar Nyelvőr 46, 293-294.
  11. ↑ Domonkos István 1905: A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34, 40-43. Közli gyűjtéseit Lédecről és Gímesről, Bédről és Menyhéről, Zséréről, Csitárról és Gerencsérről, Pogrányról, Gesztéről és Bodokról, Bábindalról és Hindről, Egerszegről és Nyitravicsápiról.
  12. ↑ Pesti Napló 51/107, 9.
  13. ↑ Képviselőházi napló, 1902. II, 344.
  14. ↑ Néptanítók Lapja 38/45, 12.
  15. ↑ Hivatalos Közlöny 1909, 486; Néptanítók Lapja 39/32, 15.
  16. ↑ Hivatalos Közlöny 1909, 565.
  17. ↑ Néptanítók Lapja 45/47, 11.
  18. ↑ Az Ujság 12/277, 17 (1914. november 5.)
  19. ↑ Néptanítók Lapja 49/34, 16 (1916. augusztus 24.)
  20. ↑ Néptanítók Lapja 30/24, 12. (1897. június 24.)
  21. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek 45/166, 1831 (1918. november 16.) Vö. Budapesti Közlöny 52/268, 5 (1918. november 22.)
  22. ↑ RK 46/68, 1262 (1919. szeptember 5.)
  23. ↑ Alkotmány 4/276, 7. (1899. november 17.). Ua. a Budapesti Naplóban, Magyarországban, Pesti Naplóban és a Néptanítók Lapjában.
  24. ↑ Budapesti Hírlap 20/107, 8 (1900. április 19.). Vö. Marót Károly 1939: Szent Iván napja. Ethnographia 50, 254—296.

Irodalom

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!