| Atzenbrugg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Tullni járás | ||
| Irányítószám | 3452 | ||
| Körzethívószám | 02275 | ||
| Forgalmi rendszám | TU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3493 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 186 m | ||
| Terület | 25,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Atzenbrugg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Atzenbrugg témájú médiaállományokat. | |||
Atzenbrugg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 3194 lakosa volt.



Atzenbrugg a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Tullni-medencében, a Perschling (a Duna jobb mellékfolyója) mentén. Területének 5,2%-a erdő, 73,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Atzenbrugg (714 lakos 2022-ben), Ebersdorf (64), Heiligeneich (1226), Hütteldorf (115), Moosbierbaum (288), Tautendorf (78), Trasdorf (610), Watzendorf (48) és Weinzierl (51).
A környező önkormányzatok: nyugatra Sitzenberg-Reidling, északra Zwentendorf an der Donau, keletre Michelhausen, délre Würmla, délnyugatra Perschling.
A település a nevét a Kuenring-nemzetséghez tartozó Azzo után kapta, aki a 12. században itt építette az első hidat a Perschlingen. A család itteni mellékága, az Atzenbruggok 1379-ben eladták a várat és a birtokot a klosterneuburgi apátságnak.
A Bécs második török ostromakor megrongálódott várat kastéllyá építették át, melyben az 1820-as években Franz Schubert, baráti körével együtt, gyakran töltötte idejét. A második világháború során Moosbierbaumban működött egy olajfinomító vegyi üzem, ahol kényszermunkásokat is dolgoztattak.
Atzenbruggot 1954-ben mezővárosi rangra emelték. A szovjet megszállás alatt romossá vált kastélyt az önkormányzat szerezte meg 1977-ben és miután felújították, Schubert-múzeumot rendeztek be benne.
Az atzenbruggi önkormányzat területén 2022 januárjában 3194 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1.4% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,5%-a római katolikusnak, 1,6% evangélikusnak, 3,1% mohamedánnak, 5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 22 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92,6%) mellett a horvátok (3%) és a szerbek (1,2%) alkották.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 2813 | 2948 | 3493 |
| 2016 | 2018 | 2025 |