Auguste Burdeau

Auguste Burdeau
Fotós portré a második Félix Potin kollekcióból.
Fotós portré a második Félix Potin kollekcióból.
Született1851. szeptember 10.
  • Montée de l'Observance
  • Lyon
Elhunyt1894. december 12. (43 évesen)
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • politikus
  • fordító
  • tanár
  • tankönyvszerző
  • író
  • középiskolai tanár
Tisztsége
  • MP for Rhone (1885. október 18. – 1894. december 12.)
  • francia tengerészeti miniszter (1892. július 13. – 1893. január 11.)
  • President of the Chamber of Deputies (1894. július 5. – 1894. december 12.)
Iskolái
Kitüntetéseia francia Becsületrend lovagja (1871. december 9.)
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Auguste Burdeau témájú médiaállományokat.

Auguste-Laurent Burdeau (Lyon, 1851. szeptember 10. – Párizs, 1894. december 12.) francia bölcsész, író és politikus.

Életrajza

Szegény szülők gyermeke volt. Elemi iskoláit Párizsban végezte. 1870-ben önkéntesként harcolt a porosz–francia háborúban, de Sedannál megsebesült és a németek fogságába esett, akik Bajorországba internálták. A háború után a filozófia tanára lett Saint-Étienne-ben. 1879-ben indította a Bulletin de Correspondance universitaire-t. 1880-ban Párizsba hívták a Nagy Lajos Líceum tanárának. 1881-ben Paul Bert közoktatásügyi miniszter hivatalfőnökké nevezte ki, de erről a pozícióról 1882-ben leköszönt. 1885 októberében Rhône megyében megválasztották képviselőnek; a radikálisokhoz csatlakozott és közoktatásügyi kérdésekben szólalt fel leginkább. A II. Vilmos német császár által a munkásosztály érdekében 1890 márciusában Berlinbe összehívott nemzetközi gyűlésen Burdeau képviselte Franciaországot, a kamara pedig a pénzügyi bizottság előadójának választotta meg.

Lefordította Herbert Spencer «Essay»-ét (1877-83, 3 kötet), továbbá Arthur Schopenhauer Grundprobleme der Ethik (1888, 3 kiad.) és Die Welt als Wille und Vorstellung (1888, 2 kötet) című műveit. 1882-ben kidolgozta a L'instruction morale á l'école című munkát. Számos folyóirat munkatársa volt. 1892. február 27-én a közmunkák minisztere lett a Émile Loubet kormányában. Amikor Édouard Drumont antiszemita agitátor a Libre Parole-ban a francia bank privilégiumának meghosszabbítása fölött folyó vita alkalmával megvásárolt egyénnek nevezte, Burdeau pert indított ellene, és a rágalmazót három hónapra ítélték. 1892. július 13-án Burdeau a megbuktatott Cavaignac helyett átvette a tengerészeti minisztérium vezetését és rá tudta venni a kamarát a Cavaignac által kért 40 milliónyi póthitel megszavazására. 1893 februárjában a Loubet-kormány többi tagjával együtt lemondott állásáról. Május 31-én megválasztották a költségvetési bizottság előadójává.

Jegyzetek

  1. 1 2 "Lyon Municipal Archives".
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "Sycomore" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ [LH//393/54 "Léonore database"] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. Hozzáférés: 2017. október 9. {{cite web}}: Check |url= value (súgó)
  5. ↑ "Roglo".
  6. 1 2 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2026. június 7.
  7. ↑ "archives.paris.fr/arkotheque/visionneuse/visionneuse.php?arko=YTo2OntzOjQ6ImRhdGUiO3M6MTA6IjIwMjMtMDktMDUiO3M6MTA6InR5cGVfZm9uZHMiO3M6MTE6ImFya29fc2VyaWVsIjtzOjQ6InJlZjEiO2k6NDtzOjQ6InJlZjIiO2k6MjQ1MzcxO3M6MTY6InZpc2lvbm5ldXNlX2h0bWwiO2I6MTtzOjIxOiJ2aXNpb25uZXVzZV9odG1sX21vZGUiO3M6NDoicHJvZCI7fQ==#uielem_move=-2772%2C-2313&uielem_rotate=F&uielem_islocked=0&uielem_zoom=228".
  8. ↑ párizsi polgármesteri hivatal: Vital records of Paris.
  9. ↑ Jules Moiroux (1908). "Le cimetière du Père-Lachaise" (francia nyelven). 76. o.

Források