Azatioprin

Azatioprin
IUPAC-név
6-(3-metil-5-nitroimidazol-4-il)szulfanil-7H-purin
Kémiai azonosítók
PubChem 2265
ChemSpider 2178
EINECS-szám 207-175-4
DrugBank APRD00811
KEGG C06837
ChEBI 2948
ATC kód L04AX01
Gyógyszer szabadnév azathioprine
Gyógyszerkönyvi név Azathioprinum
InChIKey LMEKQMALGUDUQG-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 1225351
UNII MRK240IY2L
ChEMBL CHEMBL1542
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H7N7O2S
Moláris tömeg 277,26 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság jól abszorbeálódik
Biológiai
felezési idő
3 óra
Kiválasztás vese, minimális
Terápiás előírások
Jogi státusz receptköteles
Terhességi kategória D (HU)
Alkalmazás szájon át

Az azatioprin egy immunszupresszív hatóanyag, amit elsősorban szervátültetéskor; autoimmun betegségek ellen, mint a reumatoid artritisz; vagy gyulladásos bélbetegségek ellen, mint a Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás alkalmaznak. Az azatioprin egy prodrug, a szervezetben szabadul fel belőle az aktív hatóanyag, a 6-merkaptopurin. Az azatioprint általában kombinációban alkalmazzák: glükokortikoidokkal, illetve egyéb szerekkel, például ciklosporinnal.

Történet

Az azatioprint a klinikai gyakorlatba a transzplantáció brit úttörője, Sir Roy Yorke Calne vezette be. Először a hatóanyag aktív metabolitjával, 6-merkaptopurinnal próbálkozott kísérleti jelleggel veseátültetés során. Az azatioprin felfedezésével viszont kiderült, hogy kevésbé toxikus, mint a 6-merkaptopurin, így szervátültetések során a mai napig ezt a szert használják az aktív metabolit helyett. 1978-ig, a ciclosporin terápiás felhasználásának kezdetéig a standard kilökődés elleni terápiát az azatioprin glükokortikoid kombináció jelentette.

Hatásmechanizmus

Azatioprin metabolikus útvonalai

Az azatioprinból felszabaduló 6-merkaptopurin egy purin antimetabolit, ami gátolja a purinok szintézisét elsősorban a leukocitákban. Feltételezhetően legfőbb hatása, hogy beépülve az osztódó sejtek DNS-ébe és RNS-ébe, károsítja azokat. Ez a gyógyszerszedés során mellékhatásokat is okoz. A 6-merkaptopurint a tiopurin-S-metiltranszferáz (TPMT) enzim hatástalanítja. A TPMT genetikai polimorfizmusa túlzott gyógyszer toxicitáshoz vezethet, a TPMT gyógyszerszedés előtti szérumvizsgálata használható a polimorfizmus kizárására, a komplikációk megelőzésére.
Az azatioprinnál újabb mikofenolát-mofetil egyre inkább átveszi az azatioprin helyét szervtranszplantáció során, mert biztonságosabb és hatékonyabb szer, a csontvelő-depresszió és az oppurtunista fertőzések esélye kisebb, illetve az akut kilökődések száma is kevesebb.

Indikáció

Az azatioprint a következő indikációban alkalmazzák:

Mellékhatások

Az immunszuppreszív kezelés hatására a legyengített immunrendszer miatt, vírus, gombás, és bakteriális fertőzések gyakoriak lehetnek.
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek, mint csontvelő-depresszió főleg az azatioprin tartós, vagy nagyobb adagú alkalmazásakor gyakori, mert az osztódó csontvelő sejtek génállományát is károsítja az azatioprin.
Malignus elváltozások előfordulhatnak.
Ezenkívül az azatioprin okozhat: hányingert, hányást, fejfájást, hajhullást, ízületi fájdalmakat, lázat. A mellékhatások dózisfüggőek. Azoknál az alacsony dózisoknál, amelyeknél a szervkilökődés megakadályozására használják, a legtöbb ember esetén biztonságos.

Gyógyszerkölcsönhatások, interakciók

Az allopurinol – amely egy köszvény elleni szer – gátolja a xantin-oxidázt, ezáltal csökken a biológiailag aktív 6-tioiozinsav átalakulása biológiailag inaktív formában, így az azatioprin vérszintje megnövekszik, és a toxikus mellékhatások kialakulása gyakoribb lesz. Megoldást jelenthet az azatioprin dózisának negyedére való csökkentése.

Készítmények

IMURAN