Bükk (növénynemzetség)

Bükk
Európai bükk (F. sylvatica)
Európai bükk (F. sylvatica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Fagus
L.
Fajok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bükk témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükk témájú kategóriát.
Japán fehér bükk (Fagus crenata) fiatal leveleinek színe
Japán fehér bükk (Fagus crenata) fiatal leveleinek fonáka

A bükk vagy bükkfa (Fagus) növénynemzetség a bükkfafélék (Fagaceae) családjának névadó nemzetsége, 14 fajjal, amelyek az Englerianae és Fagus alnemzetségbe tartoznak. Az Englerianae alnemzetség fajai Kelet-Ázsia területén honosak. A hazánkban honos közönséges bükk régies, illetve népies nevei: bikk, bikkfa.

Elterjedés, élőhely

Alapvetően holarktikus, az északi mérsékelt öv lombhullató erdeiben elterjedt nemzetség, klimax társulások alkotóeleme; a közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölött zonális bükkös erdőtársulások meghatározó fája.

Megjelenés, felépítés, életmód

Lombhullató, közepes vagy nagy termetű fák, egyes fajok magassága elérheti a 35 métert. Koronájuk szétterülő; magányosan szabályos gömb alakúvá fejlődik, erdőben hengeres. Törzsük kérge sima, szürke. Fényes, zöld leveleik szórtan állnak. Lombozatuk sűrű, így az elegyetlen bükkösök lombkoronája rendkívül zárt, erősen árnyékolt, emiatt cserje- és gyepszintjük is fejletlen, fajszegény.

Egylaki növények. Jelentéktelen külsejű, egyivarú virágaik barkákba állnak össze; a porzós virágzat fejecskeszerű, a termősek párosával fejlődnek. Virágait a szél porozza be.

Rügyei hegyesek, elállóak, orsó alakúak, 2 cm körüli hosszúságúak, színük fahéjbarna.

Termésük fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk. A bükkmakk ehető, és elég magas zsírtartalmának köszönhetően étolaj préselhető belőle. Fogyasztása nagy mennyiségben nem ajánlott a mérgező fagin tartalma miatt.

Felhasználása

Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű rönkökből sokféle félkésztermék állítható elő. Minden szerszámmal jól megmunkálható, késeléssel, hámozással pedig furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól hajlítható, a hajlított (például thonet) bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga. Gőzölés nélkül könnyen vetemedik. Nem időjárásálló; külső térben gombák és rovarok is károsíthatják. Rajzolata jellegtelen, ezért felületét gyakran páccal, színezéssel, festéssel kezelik. Papír, farost, faszén és berimbau gyártására/készítésére is kiválóan alkalmas. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 John
  2. ↑ Denk, Thomas; Grimm, Guido W.; Cardoni, Simone; Csilléry, Katalin; Kurz, Mirjam; Schulze, Ernst-Detlef; Simeone, Marco Cosimo; Worth, James R. P. (2024). "A subgeneric classification of Fagus (Fagaceae) and revised taxonomy of western Eurasian beeches". Willdenowia. 54 (2–3): 151–181. Bibcode:2024Willd..5454301D. doi:10.3372/wi.54.54301. ISSN 0511-9618.
  3. ↑ "Bükk (Fagus sylvatica)". wwf.hu. Hozzáférés: 2019. szeptember 10.

Források

További információk

Téli bükkös a Mátrában