Badafalva

	Badafalva (Weichselbaum)
	; Badafalva címere
	; Badafalva címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Járás	Gyanafalvi járás
Polgármester	Willibald Herbst
Irányítószám	8382
Körzethívószám	03329
Forgalmi rendszám	JE
	Népesség
Teljes népesség	720 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	239 m
Terület	12,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 56′ 38″, k. h. 16° 11′ 08″46.943889°N 16.185556°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 38″, k. h. 16° 11′ 08″46.943889°N 16.185556°E
	Badafalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Badafalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Badafalva (németül Weichselbaum) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése

A Rába balpartján terül el, a magyar határtól 800 m-re, Szentgotthárdtól 7 km-re nyugatra.

A kataszteri közösségek Horvátfalu és Pócsfalu.

Története

Első írásos említése 1187-ből származik Badofalu néven. A szentgotthárdi apátság birtokát képezte, amit 1183-ban alapítottak és egy év múlva megkezdődött a letelepedés környéken, így az apátság legrégibb településének számít, s III. Orbán pápa levelében is említést találunk róla, amely mint majort jelöli meg. Fekvéséből következik, hogy erdőirtáson, ill. talajszárításon keletkezett. További említései még 1350 Badafolua, 1538 Bodafalwa, 1552 Bodofalva.

A 16. században közepes nagyságú faluként szerepel. 1664-ben részben itt állt a keresztény sereg tábora, ami a szentgotthárdi ütközetben csapott össze az oszmán-törökökkel. A harcok során a falu elpusztult, s a század végén többségében németeket telepítettek a faluba. A ciszterek 12–13. századi telepítése során szlávok (szlovénok) is kerülhettek a vidékre.

A faluban a ciszterek szőlőtermelést honosítottak meg, ami napjainkban is tart. 1788-ban épült fel a badafalvai kegytemplom. Innen 3 km-re egy hegyen található a Máriakép-kápolna, mely búcsújáróhely 1749 óta.

A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott, majd Ausztriához került.

Lakossága

1910-ben 1639 lakosából 1559 fő német, 30 magyar, 50 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 796 lakosából 783 német, 4 magyar, 2 szlovén, 2 cseh, 5 egyéb nemzetiségű volt.

Irodalom

Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Budapest 1932)
Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 810. o. ISBN 963-05-6800-4

Jegyzetek

↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103302&settlement_name=^{[halott link]}

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.

[2] Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at

[3] ttp://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103302&settlement_name=^{[halott link]}