| Baldramsdorf | |||
| Az ortenburgi kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Spittal an der Drau-i járás | ||
| Irányítószám | 9805 | ||
| Körzethívószám | 0 47 62 | ||
| Forgalmi rendszám | SP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1866 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 584 m | ||
| Terület | 37,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Baldramsdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baldramsdorf témájú médiaállományokat. | |||
Baldramsdorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1828 lakosa volt.



Baldramsdorf Karintia középső részén fekszik, a Lurnfeld medencéjének déli felén, a 2142 m magas Goldeck hegy és a Dráva között. Az önkormányzat 10 falut és településrészt fog össze: Baldramsdorf (659 lakos), Faschendorf (46), Gendorf (297), Goldeck (1), Lampersberg (0), Oberaich (16), Rosenheim (365), Schüttbach (44), Schwaig (84), Unterhaus (342).
A környező települések: délnyugatra Kleblach-Lind, nyugatra Sachsenburg, északra Lurnfeld és Lendorf, keletre Spittal an der Drau, délre Stockenboi.
Baldramsdorfot először 1166-ban említik egy adománylevélben, bár Ortenburg váráról már 1093-ban is említést tesznek az írott források. A 12. század végétől egészen a 15. századig Baldramsdorfot és a környező falvakat az Ortenburg grófok birtokolták. A szomszédos spittali Porcia-kastély megépülése után a vár elvesztette korábbi jelentőségét és idővel romba dőlt.
A vár alatti ortenburgi kastély III. Frigyes császár idején épült. A mai, Paternschlossnak nevezett épületet 1710 körül hozatta létre Hannibal Alphons von Porcia herceg a titkos protestánsokat felkutató hieronomita rend számára.
Az önkormányzat 1851-ben jött létre. Tíz évvel később Spittalhoz csatolták, majd 1886-ban visszanyerte önállóságát.
A baldramsorfi önkormányzat területén 2016 januárjában 1828 fő élt, ami gyakorlatilag nem jelent változást a 2001-es 1819 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár. 85%-uk katolikusnak, 7,5% evangélikusnak, 0,9% muszlimnak, 5,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.