Banda Ede

Banda Ede
Született1917. április 6.
Budapest
Elhunyt2004. június 23. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • gordonkaművész
  • zenepedagógus
  • zenetanár
  • zenész
Kitüntetései
Zenei pályafutása
Hangszergordonka

Banda Ede (Budapest, 1917. április 6. – Budapest, 2004. június 23.) Kossuth-díjas magyar gordonkaművész, zenepedagógus.

Élete, munkássága

Muzsikusdinasztia sarja volt, egyik őse Bihari János együttesében muzsikált, Banda nevű cigánymuzsikusok már a 19. század első évtizedeinek magyar zenetörténetében is felbukkantak. Eleinte zongorát tanult, csak hegedűs bátyja tanácsára fordult a gordonka felé, 13 évesen.

1930-tól 1933-ig Scholz Jánosnál, 1934-ben Hütter Pálnál tanult. 1934 és 1942 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Kerpely Jenőnél, Schiffer Adolfnál és Zsámboki Miklósnál, de mesterének tekintette Weiner Leót és Waldbauer Imrét is. Művészi-pedagógiai szemléletmódja alakulására Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán is nagy hatással volt. A gordonkán kívül zeneelméleti és zenetörténeti előadásokat is hallgatott. Diplomáját gordonka művész-tanár szakon szerezte meg 1942-ben.

1940-től 1951-ig a Székesfővárosi Zenekar (az Állami Hangversenyzenekar, illetve a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje) első magángordonkása, 1951–1953 között a Rádiózenekar szólistája volt. 1951-ben lett a Tátrai-vonósnégyes csellistája, és a kvartett fennállásáig a tagja is maradt.

Zenepedagógiai munkáját a Főiskolán 1948-tól 1996-ig gordonkatanárként végezte. Emellett 1950-től kamarazenét is oktatott, 1982-ben kamarazene-tanszékvezető lett. Számos növendéke vált sikeres művésszé, például Perényi Miklós, Virizlay Mihály, Frank Mária, Banda Pál.

A Tátrai-vonósnégyessel és szólistaként Európa és a világ számos országában koncertezett, sok nemzetközi verseny zsűritagja volt.

2008-tól csellóversenyt neveztek el róla (Banda Ede Budapesti Csellófesztivál és Verseny).

Díjai, elismerései

Hang és kép

Források és irodalom

Kapcsolódó szócikkek