Baron Samedi

Baron Samedi (angolul: Baron Saturday), más néven Baron Samdi, Bawon Samedi vagy Bawon Sanmdi, a haiti vudu egyik loája. Ő a halottak loája, Baron számos más megtestesülésével, Baron Cimetière, Baron La Croix és Baron Criminel loával együtt.

Ő a Guede loa család feje; testvérei Azagon Lacroix és Baron Piquant, valamint Maman Brigitte férje. Együtt a múlt, a történelem és az örökség őrzői.

Ábrázolás

Baron Samedi-figura

Baron Samedit általában cilinderrel, fekete frakkban, sötét szemüveggel és pamutdugóval az orrlyukakban ábrázolják, mintha egy haiti stílusban felöltöztetett és temetésre előkészített holttestre hasonlítana. Gyakran csontvázként ábrázolják (de néha fekete férfiként is, akinek csupán az arcát festették koponyának), és orrhangon beszél. Haiti egykori életfogytiglani elnöke, François Duvalier, akit Papa Doc néven ismertek, személyi kultuszát Baron Samediról mintázta; gyakran látták mély orrhangon beszélni és sötét szemüveget viselni.

Bomlasztásról, trágárságról, kicsapongásról, valamint a dohány és a rum iránti különös vonzalmáról ismerték. Emellett ő a feltámadás loáa, és ez utóbbi minőségében gyakran fordulnak hozzá gyógyulásért a haldoklók vagy a halálhoz közeledők, mivel csak a báró az, aki képes befogadni egy személyt a holtak birodalmába.

François Duvalier-hez való kötődése miatt Baron Samedi kapcsolatban áll a haiti kormány titkos társaságaival, és a saját birodalmába vonja őket.

Baron Samedi ideje nagy részét a vuduszellemek láthatatlan birodalmában tölti. Hírhedt felháborító viselkedéséről, folyamatosan káromkodik és mocskos vicceket mesél a többi szellemnek. Felesége egy másik erős szellem, Maman Brigitte aki gyakran üldözi a halandó nőket. Imád dohányozni és inni, és sűrűn látni szivarral a szájában vagy egy pohár rummal a csontos ujjaiban. Baron Samedi általában a halál és az élők világa közötti kereszteződésben található. Ha valaki meghal, megássa a sírját, és miután eltemették, üdvözli a lelkét, és az alvilágba vezeti.

Kapcsolat más loákkal

Baron Samedi a Gede vezetője, ami a mágiához, az ősök imádatához és a halálhoz különösen kötődő loák családja. Ezek a kisebb szellemek úgy öltöznek, mint a báró, és ugyanolyan durvák és nyersek, de közel sem olyan bájosak, mint a mesterük. Segítenek a halottakat az alvilágba vezetni.

Tevékenységek

A vuduhívők körében Baron Samedi a halottak ura, valamint az életet adó szellem. Bármilyen betegségből vagy sebből képes meggyógyítani a halandókat, amennyiben úgy gondolja, hogy érdemes. Hatalma különösen nagy, ha a vuduátkokról és a fekete mágiáról van szó. Még ha valakit olyan átok sújt is, amely a halál szélére sodorja, akkor sem hal meg, ha a báró nem hajlandó megásni a sírját. Amíg a Báró nem engedi őket a földbe, addig biztonságban vannak.

Sok haiti temetőben a leghosszabb ideig álló férfisírt Baron Samedi sírjaként jelölik meg. A temetőben egy keresztet (a Koa Bawon, azaz "báró keresztje") helyeznek el egy útkereszteződésben, hogy jelképezze azt a pontot, ahol a halandó és a szellemi világ keresztezi egymást. Gyakran egy fekete cilinder kerül a kereszt tetejére.

Ő gondoskodik arról is, hogy minden holttest egyesüljön a földdel, ezáltal megakadályozva, hogy bármelyik lélek zombiként visszatérjen. Hogy mit követel cserébe, az a hangulatától függ. Néha megelégszik azzal, ha követői fekete, fehér vagy lila ruhát viselnek, vagy szent tárgyakat használnak, előfordulhat, hogy egyszerűen csak egy kis ajándékot kér, szivarokat, rumot, feketekávét, grillezett mogyorót vagy kenyeret. Néha azonban a Bárónak szüksége van egy vuduszertartásra, hogy segítsen neki átlépni ebbe a világba[idézés szükséges].

Jegyzetek

  1. ↑ Courlander, Harold (1944). Gods of the haitian mountains. journal of negro history.
  2. ↑ "Természetfeletti lénynek képzelte magát François Duvalier, Haiti diktátora". Hozzáférés: 2022. január 11.
  3. ↑ Conner, Randy; Sparks, David Hatfield; Sparks, Mariya (1997). Cassell's Encyclopedia of Queer Myth, Symbol, and Spirit. Cassell. p. 83. Baron Samedi ISBN 9780304337606.
  4. ↑ Conner p. 83.
  5. ↑ Taylor, Patrick (1992). "Anthropology and Theology in Pursuit of Justice". Callaloo. 15 (3): 811–823. doi:10.2307/2932023. ISSN 0161-2492. JSTOR 2932023. Archived from the original on 2021-10-05. Retrieved 2021-11-29.
  6. ↑ Conner p. 157. Ghuede.
  7. ↑ Creole religions of the Caribbean, Margarite Fernández Olmos and Lizabeth Paravisini-Gebert. New York: NYU Press. 2003. ISBN 978-0-8147-2720-1. Pg. 113 - 114.
  8. ↑ Hayes, Anne Marie; Robinson, Michelle (2001). "Instructional Resources Haitian Art: Exploring Cultural Identity". Art Education. 54 (1): 25–32. doi:10.2307/3193890. ISSN 0004-3125. JSTOR 3193890. Archived from the original on 2021-10-05. Retrieved 2021-11-29.