| Barre Phillips | |
 | |
| 2008 | |
| Született | 1934. október 27. San Francisco |
| Elhunyt | 2024. december 28. (90 évesen) Las Cruces |
| Állampolgársága | amerikai |
| Gyermekei | Claudia Phillips |
| Szülei | Dave Phillips, Claudia Phillips |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barre Phillips témájú médiaállományokat. | |
Barre Phillips (San Francisco, 1934. október 27. – Las Cruces, 2024. december 28.) amerikai nagybőgős, dzsesszmuzsikus.
Rövid ideig tanult S. Charles Sianinál, aki a San Francisco Symphony basszusgitáros-asszisztens volt (1959). Az 1960-as években Eric Dolphy-val, Jimmy Giuffre-ral, Archie Shepp-pel, Peter Nero-val, Zoller Attila-val, Lee Konitz-cal és Marion Brownnal készített felvételeket.
Phillips 1968-as szólóbasszus-improvizációs felvétele, amelyet „Journal Violone” címmel Angliában, aztán Franciaországban is kiadtak, általában az első szóló-nagybőgő lemezként tartanak számon. Egy 1971-ben Dave Hollanddal készített „Music from Two Basses” című lemez pedig valószínűleg az első improvizált nagybőgő-duett lemez.
Az 1970-es években John Surman szaxofonossal és Stu Martin dobossal az igen sikeres The Trio együttes tagja volt. Az 1980-as és 1990-es években rendszeresen játszott a London Jazz Composers Orchestra-val. A „Naked Lunch” című film zenéjén Ornette Colemannel dolgozott ((1991). Dolgozott Peter Kowald és Joëlle Léandre basszusgitárosokkal és sok mindenki mással is.
Phillips 2024. december 28-án halt meg, 90 évesen.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Barre Phillips című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.