Belluno

Belluno
(Belùn)
Belluno látképe
Belluno látképe
Belluno címere
Belluno címere		 Belluno zászlaja
Belluno zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióVeneto
MegyeBelluno (BL)
VédőszentTours-i Szent Márton
Irányítószám32100; 32024
Körzethívószám0437
Forgalmi rendszámBL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség35 529 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség241,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület147,18 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″46.140831°N 12.215561°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″46.140831°N 12.215561°E
Elhelyezkedése Belluno térképén
Elhelyezkedése Belluno térképén
Belluno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belluno témájú médiaállományokat.

Belluno (velenceiül Belùn) kisváros Észak-Olaszország Veneto régiójában. A közel 36 000 lakosú település Belluno megye székhelye és egyúttal a Keleti Dolomitok történelmi régió legfontosabb városa. Számos jelentős XV-XVI. századi műemlékkel, valamint az északról a Dolomitok, délről pedig a velencei síkság által meghatározott panorámával büszkélkedhet.

Fekvése

Belluno látképe a Piave folyóval

Velencétől északra, mintegy 100 km-re található, a Keleti-Alpok Dolomitok nevű vonulatának déli oldalán, az Ardo nevű hegyi patak és a Piave folyó találkozásánál, a Parco Nazionale delle Dolomiti Bellunesi(wd) területétől délre, nagyjából félúton Cortina d’Ampezzo és Treviso között.

Földrajza

Az ősi város fölött emelkedő Dolomitok szikla sarkantyúja, Serva és Talvena. Tovább délre a Nevegal, és a Castionese területen, jól ismert a síközpont. Belluno éves középhőmérséklete 9 °C, az átlagos éves csapadékmennyiség 1370 mm.

Nevének eredete

A város neve a kelta Belo-Dunum szóból származik, ami „pompás domb”-ot jelent.

Története

Sebastiano Ricci képe a bellunoi múzeumban

Belluno első lakosai a venétek voltak, erős kelta kisebbséggel kiegészülve, azonban a rómaiaknak északra, az Alpok felé való vándorlása folytán a kelta lakosság vagy kivándorolt, vagy felszívódott. A megmaradt lakosság kétszer is szövetséget kötött Rómával: egyszer a gallok ellen, egyszer a második pun háborúban Hannibál ellen.

Bellunot i. e. 220-200 körül alapították római befolyás alatt jó stratégiai helyzete és gazdag vas- és rézlelőhelyei miatt. Kezdetben Róma katonai és kereskedelmi hatása érvényesült. A várost Julius Cézár idején egy papria nevű római törzs lakta, annak a 35 törzsnek egyike, akik római állampolgársággal rendelkeztek. Valamikor Julius Caesar halála után, Augustus felemelkedésekor Bellunum római municipiummá vált. A várost quattorviri JURI dicendo által quattorviri aedilicia potestate, valamint a Vének Tanácsa irányította. Augustus alatt részévé vált Regio X Venetia és Histria is.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város a lombardok (6. század), valamint a Karolingok (8. század) uralma alatt állt; a British Museum-ban látható híres Bellunói kincs innen, és ebből az időszakból származik.

A 9. században grófi és püspöki birtok volt, később pedig a Visconti, Da Carrara, Scaligeri és Ezzelino család birtokában volt, majd 1404 körül a Velencei Köztársaság része lett. A város ettől kezdve fontos központja lett a fűrészáru szállításnak a Piave folyón. Velencéhez tartozott egészen 1797-ig, majd a köztársaság bukása után Belluno az osztrákok birtokában volt, 1866-ban aztán az Olasz Királysághoz csatolták.

1873. június 29-én súlyos földrengés pusztított a városban.

A várost 1999-ben az év alpesi városának választották[forrás?], és az elmúlt tíz év során[mikor?] többször is első lett a legjobb ökoszisztémájú olasz székhelyek közt.

Nevezetességek

Nevezetes lakói

Jegyzetek

  1. ↑ "demo.istat.it/?l=it".
  2. ↑ Velence és Veneto tartomány. Touring Club Italiano - Merhavia Könyvkiadó. 2002. ISBN 9639172553. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  3. ↑ "Földtani Közlöny" (PDF). 4 (2–3). 1874. Hozzáférés: 2015. szeptember 15. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Fordítás

Források