| Benzil-jodid | |||
| IUPAC-név | benzil-jodid | ||
| Más nevek | jódtoluol, α-jódtoluol, fenilmetil-jodid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 620-05-3 | ||
| PubChem | 12098 | ||
| ChemSpider | 11601 | ||
| EINECS-szám | 210-623-1 | ||
| SMILES | C1=CC=C(C=C1)CI | ||
| InChIKey | XJTQJERLRPWUGL-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 859JV557EV | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C7H7I | ||
| Moláris tömeg | 218,03 g/mol | ||
| Megjelenés | alacsony olvadáspontú kristály vagy színtelen folyadék | ||
| Olvadáspont | 24,5 °C | ||
| Forráspont | 218 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A benzil-jodid szerves vegyület, képlete C7H7I. Molekulájában egy benzolgyűrűhöz egy jódmetilcsoport kapcsolódik. Az alkil-halogenidek közé tartozó vegyület, az aril-halogenidek közé tartozó jódtoluolok konstitúciós izomerje.
Acetonban végzett Finkelstein-reakcióval állítható elő benzil-kloridból és nátrium-jodidból.

Színtelen vagy sárga tűs kristályokat alkot, olvadáspontja 24,5 °C. Folyadék halmazállapotban törésmutatója nagy, 1,6334. Erősen könnyeztető hatású.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzyl iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.