| Berillium-nitrid | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1304-54-7 | ||
| EINECS-szám | 215-132-6 | ||
| InChIKey | WOTJDIQGXDRAMC-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | P0T5F6IUK4 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Be3N2 | ||
| Moláris tömeg | 55,06 g/mol | ||
| Megjelenés | sárga vagy fehér por | ||
| Sűrűség | 2,71 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 2200 °C | ||
| Forráspont | 2240 °C (bomlik) | ||
| Oldhatóság (vízben) | bomlik | ||
| Oldhatóság (savak, bázisok) | hidrolizál | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | köbös, cI80, tércsoport = Ia-3, No. 106 (α form) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A berillium-nitrid egy szervetlen kémiai vegyület, képlete Be3N2. Előállítható az alkotórészei reakciójával 1100–1500 °C-on, vagy berillium-azid BeN6 bomlásával vákuumban. Könnyen berillium-hidroxiddá vagy ammóniává hidrolizálódik. Két különböző kristályszerkezete van: a α-Be3N2 köbös és anti-fluorit szerkezetű, és a hexagonális β-Be3N2.
Berillium por és vízmentes nitrogén reakciójával oxigénmentes atmoszférában 700–1400 °C-on.
Ásványi savakkal reagálva ammónia és a megfelelő sav sója keletkezik belőle:
Erősen lúgos oldatokban berilát és ammónia keletkezik belőle:
Savakkal és lúgokkal gyorsan reagál. Azonban a vízzel való reakciója nagyon lassú:
Levegőben 600°C-ra hevítve oxidálódik.
Tűzálló kerámiák készítésénél, nukleáris reaktorokban és radioaktív szén-14 előállításánál.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium nitride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.