Bibenzil

Kémiai azonosítók
Bibenzil

IUPAC-név	1,1′-(etán-1,2-diil)dibenzol
Más nevek	dibenzil, dihidrosztilbén; 1,2-difeniletán; szim-difeniletán
CAS-szám	103-29-7
PubChem	7647
ChemSpider	7364
EINECS-szám	203-096-4
KEGG	C14685
ChEBI	34047
SMILES	c1ccc(cc1)CCc2ccccc2
InChI	1/C14H14/c1-3-7-13(8-4-1)11-12-14-9-5-2-6-10-14/h1-10H,11-12H2
InChIKey	QWUWMCYKGHVNAV-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	508068
UNII	007C07V77Z
ChEMBL	440895
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C₁₄H₁₄
Moláris tömeg	182,26 g/mol
Megjelenés	kristályos szilárd anyag
Sűrűség	0,9782 g/cm³
Olvadáspont	52,0–52,5 °C ()
Forráspont	284 °C ()
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bibenzil (1,2-difeniletán) aromás vegyület, az etán olyan származékának tekinthető, melyben mindkét szénatomhoz 1-1 fenilcsoport kapcsolódik.

Előfordulása a természetben

A bibenzil adja néhány természetes anyag vegyületének vázát, ilyenek például a dihidrosztilbenoidok és az izokinolin alkaloidok.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bibenzyl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

1 2 3 4 The Merck Index, 11th Edition, 1219
↑ John Gorham, Motoo Tori, Yoshinori Asakawa (1995). The biochemistry of the stilbenoids. Springer. ISBN 0-412-55070-9.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[Merck-1] 1 2 3 4 The Merck Index, 11th Edition, 1219

[2] John Gorham, Motoo Tori, Yoshinori Asakawa (1995). The biochemistry of the stilbenoids. Springer. ISBN 0-412-55070-9.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)