| Bibenzil | |
| IUPAC-név | 1,1′-(etán-1,2-diil)dibenzol |
| Más nevek | dibenzil, dihidrosztilbén; 1,2-difeniletán; szim-difeniletán |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 103-29-7 |
| PubChem | 7647 |
| ChemSpider | 7364 |
| EINECS-szám | 203-096-4 |
| KEGG | C14685 |
| ChEBI | 34047 |
| SMILES | c1ccc(cc1)CCc2ccccc2 |
| InChI | 1/C14H14/c1-3-7-13(8-4-1)11-12-14-9-5-2-6-10-14/h1-10H,11-12H2 |
| InChIKey | QWUWMCYKGHVNAV-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 508068 |
| UNII | 007C07V77Z |
| ChEMBL | 440895 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C14H14 |
| Moláris tömeg | 182,26 g/mol |
| Megjelenés | kristályos szilárd anyag |
| Sűrűség | 0,9782 g/cm³ |
| Olvadáspont | 52,0–52,5 °C () |
| Forráspont | 284 °C () |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A bibenzil (1,2-difeniletán) aromás vegyület, az etán olyan származékának tekinthető, melyben mindkét szénatomhoz 1-1 fenilcsoport kapcsolódik.
A bibenzil adja néhány természetes anyag vegyületének vázát, ilyenek például a dihidrosztilbenoidok és az izokinolin alkaloidok.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bibenzyl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)