Banzart

Banzart, Bizerte (بنزرت)
Közigazgatás
Ország	Tunézia
Kormányzóság	Bizerte
Irányítószám	7000
Testvérvárosok	Lista Kalamáta (1997. június 22. – nem ismert) Tanger (1976. augusztus 6. – nem ismert) Port Szaíd (1977. január 13. – nem ismert) Annaba Palermo (2000. március 6. – ) Szentpétervár (2014. május 29. – nem ismert) Herszon Communauté urbaine de Dunkerque (2007–) Samsun (2013. június 6. – nem ismert) Rostock Nador Saint-Cyr-sur-Mer Niš
Népesség
Teljes népesség	136 917 fő (2014)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	4,0 m
Terület	34 km²
Időzóna	CET (UTC+1)
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 16′ 28″, k. h. 9° 52′ 26″37.274444444444, 9.873888888888937.274444°N 9.873889°EKoordináták: é. sz. 37° 16′ 28″, k. h. 9° 52′ 26″37.274444444444, 9.873888888888937.274444°N 9.873889°E
Banzart, Bizerte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Banzart, Bizerte témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Banzart (arabul بنزرت, nyugati átírásokban Bizerte, történelmileg föníciaiul 𐤄𐤉𐤁𐤅 𐤀𐤊𐤓𐤀 [Hippo Acra], latinul Hippo Diarrhytus és Hippo Zarytus) város Tunéziában, az azonos nevű kormányzóság fővárosa, Tunézia és egyben Afrika egyik legészakibb városa. 2014-ben mintegy 143 ezer fő lakosa volt.

Története

A mai Bizerte nem igazán arab jellegű, inkább hasonlít egy dél-európai kisvároshoz, mint egy tipikus arab településhez. Kr.e. 1100 körül a föníciaiak alapították.

Bizertét már a punok is kikötőnek használták. A Római Birodalom idején Hippo Diarrthytus néven élvezett kiváltságokat. A „Benzert” nevet az arab hódítóktól kapta, máig is így nevezik.

A város századokon át „tengeri kalózfészek” volt – ennek megfelelő előnyös jövedelmekkel.

1882-től a francia gyarmatosítók haditengeri bázissá építették ki, s mint ilyen fontos szerepet játszott a Földközi-tenger ellenőrzésében. Ismert, hogy az utolsó város volt, amely továbbra is francia irányítás alatt maradt, miután az ország többi része elnyerte függetlenségét. A franciák ezt a tengeri bázist tartották fenn a legtovább az országban, a gyarmatosítás szimbólumát 1963-ban hagyták el végleg.

A mai város

A kis kiterjedésű történelmi negyed a ma már csak halászbárkáktól látogatott régi kikötő köré tömörül. Az öreg kikötőhöz érve megkapó, szinte festői a látvány, a medencében apró színes bárkákat ringat a víz. A parton pedig jellegzetes, lapos tetős, nagyrészt vakítóan fehér, évszázados kis házak állnak. E kép élénk kontrasztjaként mögöttük áll Bizerte egyetlen modern toronyháza a tengerparton.

Az öreg kikötő délnyugati sarkában van az óváros szíve, a place Bouchoucha. E térről nyílnak a Medina zegzugos utcái. Itt és a környéken zajlik a bazár színes, zajos élete.

Nevezetességek

• Nagymecset
• Kabah
• Tengeri akvárium
• Kongresszusi palota

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Bizerte híd
• 
• 
• 

Testvérvárosok

• Tanger, Marokkó, 1976 óta
• Port Said, Egyiptom, 1977 óta
• Annaba, Algéria, 1985 óta
• Kalamata, Görögország, 1997 óta
• Palermo, Olaszország, 2005 óta
• Szentpétervár, Oroszország, 2013 óta
• Rostock, Németország, 2016 óta

Források

• Makó Bálint: Tunézia (Panoráma, 1986) ISBN 963 243 844 2

1. ↑ Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. Hozzáférés: 2026. augusztus 5.