| Rostock | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1218 | ||
| Polgármester | Claus Ruhe Madsen (független) | ||
| Irányítószám | 18001–18147 | ||
| Körzethívószám | 0381 | ||
| Rendszám | HRO | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 204 929 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1102 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 13 m | ||
| Terület | 181,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén | |||
| Rostock weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat. | |||
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa. Lakosainak száma 204 929 fő (2025. december 31.).
A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,9 | 7,1 | 11,6 | 16,3 | 18,1 | 21,8 | 21,7 | 18,0 | 13,1 | 7,7 | 4,2 | 12,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,7 | −0,4 | 1,6 | 4,7 | 8,8 | 12,2 | 14,6 | 14,6 | 11,6 | 7,5 | 3,4 | 0,3 | 6,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 37 | 42 | 35 | 53 | 70 | 62 | 67 | 60 | 46 | 49 | 49 | 616 |
| Havi napsütéses órák száma | 46 | 66 | 120 | 192 | 258 | 230 | 249 | 220 | 159 | 109 | 54 | 38 | 1740 |
| Forrás: Météo Climat | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,4 | 17,0 | 22,3 | 29,2 | 29,5 | 32,6 | 33,0 | 34,5 | 29,5 | 24,4 | 19,5 | 15,5 | 34,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,8 | −18,1 | −13,5 | −3,1 | 0,0 | 2,5 | 7,3 | 6,5 | 3,4 | −1,3 | −9,3 | −15,6 | −18,1 |
| Forrás: HKO and NOAA | |||||||||||||

Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:
(az 53 ülőhely szerint)
|
(nem teljes lista)
{{cite web}}: Check date values in: |access-date= (súgó)