Aarhus
| Aarhus Århus | |||
 | |||
| Csatorna Aarhusban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Dánia | ||
| Régió | Midtjylland | ||
| Község | Aarhus község | ||
| Alapítás éve | 8. század | ||
| Irányítószám |
| ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 290 598 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Összesen | 91 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 09′ 23″, k. h. 10° 12′ 35″56.156389°N 10.209722°EKoordináták: é. sz. 56° 09′ 23″, k. h. 10° 12′ 35″56.156389°N 10.209722°E | |||
 | |||
| Aarhus weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aarhus témájú médiaállományokat. | |||
Aarhus (IPA átirata: [ˈɒːˌhuˀs]) (1948-tól 2010-ig Århus) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Aarhus megye székhelye volt. Egyetemi város. Lakosainak száma 290 598 fő (2023. január 1.).
Nevének eredete
A középkor folyamán a várost Arus-nak nevezték, az izlandi krónikákban Áróss-ként ismerték. A későbbiekben hívták Aars-nak és Oes-nak is. A 17. századtól hívják Aarhus-nak. A várost először Brémai Ádám említette.
Földrajz
A város nagyjából Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.
Aarhus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.
Történelem
A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól. A régészek a házakban a fésűket, ékszereket és egyéb alapvető eszközöket találtak.
1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.
A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.
A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal. 1890-ben 33 300, 1955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.
Népesség
| Lakosok száma | 51 815 | 118 900 | 310 956 | 269 022 | 285 273 | 290 598 |
| 1907 | 1961 | 2011 | 2017 | 2022 | 2023 |
Gazdaság
Aarhus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek. A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.
A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.
Közlekedés
Légi
Városi
Turizmus
Aarhus főbb nevezetességei:
- Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
- Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
- Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.
Klíma
| Kelet-Jylland | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Klímadiagram (magyarázat) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Testvérvárosok
Aarhus a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:
|
|
Jegyzetek
- ↑ Nevet változtat Dánia második legnagyobb városa (Index, 2010. március 15., hozzáférés: 2010. március 15.)
- ↑ "Wammen: Århus skifter navn". 2010. május 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 20.
- 1 2 The History of the City – Visit Aarhus Archiválva 2006. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
- ↑ Port of Aarhus General information Archiválva 2007. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
- ↑ Aarhus nevezetességei Archiválva 2007. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
- ↑ "Klimanormaler — Østjylland 1961–1990" [Climatological — East Jutland 1961-1990] (dán nyelven). Dán Meteorológiai Intézet [ Danish Meteorological Institute ]. 4 augusztus 2013 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 15 február 2018.
{{cite web}}: Unknown parameter|dead-url=ignored (|url-status=suggested) (súgó) - ↑ Aarhus nemzetközi kapcsolatai Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 18.)
További információk
- Hivatalos honlap (dánul)
- Visit Aarhus – idegenforgalmi honlap (angolul) (németül)
- Aarhus, Térképkalauz Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
| Előző: Donostia-San Sebastián, Wrocław |
Következő: Leeuwarden-Friesland, Valletta |