Bogucsani

Bogucsani (Богучаны)
Bogucsani címere
Bogucsani címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
JárásBogucsani
Irányítószám663430
Körzethívószám39162
Népesség
Teljes népesség11 232 fő (2010)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Bogucsani (Oroszország)
Bogucsani
Bogucsani
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 22′ 43″, k. h. 97° 26′ 08″58.378611°N 97.435556°EKoordináták: é. sz. 58° 22′ 43″, k. h. 97° 26′ 08″58.378611°N 97.435556°E
Bogucsani (Krasznojarszki határterület)
Bogucsani
Bogucsani
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Bogucsani weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogucsani témájú médiaállományokat.

Bogucsani (oroszul: Богучаны) falu Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Bogucsani járás székhelye.

Népessége: 11 232 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Elhelyezkedése

Krasznojarszktól 571 km-re északra, az Angara alsó folyásának bal partján helyezkedik el, a torkolattól 320 km-re. Környékét sűrű tajga borítja. A legközelebbi vasútállomás Karabula (46 km), a legközelebbi város Kanszk, mellyel az Aban járási székhelyen át vezető országút köti össze.

A faluról nevezték el – és kezdetben oda tervezték – a folyón feljebb, Kogyinszknál épült Bogucsani vízerőművet.

Története

A 17. század elején a területet evenkik és más tunguz népcsoportok lakták. A Bogucsani elnevezés az evenki bukacsan szóból származik, jelentése: 'dombok, halmok [közötti folyó]'; rokonértelmű szava a bugacs, jelentése: 'rossz, mocsaras hely'.

Írott forrás szerint a falu alapítási évének 1642 számít, bár ilyen nevű kis település már 1630-tól létezett. 1791-ben elkészült az első kőtemplom. 1864-ben a falunak 29 udvara és 193 lakosa volt. 1885-ben voloszty (kisebb közigazgatási egység) székhelye, 1927-ben járási székhely lett. 1933-ban erdőgazdasági szövetkezete alakult, áramfejlesztő telepét 1935-ben helyeztek üzembe. 1939-ben átadták a járási kórház első épületét, ugyanakkor fejezte be tanulmányait a helyi középiskola első végzős osztálya. A világháború utáni években a fakitermelés a gazdaság vezető ágazata lett. Az angarai fenyő híresen jó minőségű, exportra is szállítanak belőle.

Az 1970-es évek végén elkezdődött az Angarán létesítendő nagy vízerőmű tervezése, majd építése. Akkorra már megépült az Alsó-Angara vidékét a transzszibériai vasútvonallal összekötő szárnyvonal: a Nyizsnyaja Pojma település Resoti nevű állomásáról kiinduló vasútvonal végpontja Tajozsnij falu Karabula nevű állomása, Bogucsanitól 45 km-re. A vasútvonal az Alsó-Angara folyamatban lévő iparosítását szolgálja.

Változások a 21. században

Az Alsó-Angara körzetében jelentős ipari fejlesztések kezdődtek.

Bogucsánitól 20 km-re nyugatra 2011. november 10-én avatták fel az Angarán épült 1608 m hosszú, kétszer egysávos közúti hidat, mely idővel vasúti híddá is bővíthető. Jelenleg azonban (2019) a túlsó oldalon még közút sincs tovább, a jobb parti Angarszkij falunál az út véget ér. Szintén Bogucsani közelében vezet át a folyó felett a Kujumba (Evenkiföld)–Tajset 700 km hosszú kőolajvezeték.

A közeli Tajozsnij falu mellett nagy kapacitású aluminiumgyár épült, melynek első egysége 2016-ban kezdett termelni (a második egység építését hosszabb időre leállították).

2016-ban helyezték üzembe a Kraszleszinveszt cég korszerű fafeldolgozó telepét, később ugyanott épült a fahulladékot hasznosító fapellet (bio fűtőanyag) üzem is. A cég a folyó jobb partján a fakitermeléshez több nagy erdőterületet bérel, a feldolgozás a bal parton létesített üzemekben, Bogucsanitól 16 km-re történik.

Az iparvállalatok lakásépítéssel, szociális-, sport- és oktatási intézmények támogatásával is hozzárulnak a járási székhely gondjainak enyhítéséhez. A falu elhanyagolt repülőtere csak kisebb gépek és helikopterek fogadására képes, de így is jelentős szerepe van az ellátásban.

Jegyzetek

  1. ↑ "Russian population data" (orosz nyelven).
  2. ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 2.
  3. ↑ Transsib.ru
  4. ↑ Мост через Ангару Archiválva 2019. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (My.krskstate.ru, 2016-11-03.Hozzáférés: 2019-07-25)
  5. ↑ Archiválva 2019. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Transneft.ru, hozzáférés: 2019-07-28)
  6. ↑ O zavogye Archiválva 2019. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Boaz-zavod.ru, hozzáférés: 2019-07-23)
  7. ↑ «Краслесинвест» развивается Archiválva 2018. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (LesPromInform.ru, 2018 4. sz. Hozzáférés: 2019-07-22)

Források