| Bosra ősi városa | |
| Világörökség | |
| Ókori római színház | |
| Adatok | |
| Ország | Szíria |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Boszra témájú médiaállományokat. | |
Boszra (arabul: بصرى, egyes átíratokban Bosra, Bostra, Busrana, Bozrah, Bozra, Busra Eski Şam, Busra ash-Sham, Nova Trajana Bostra). Ősi város Daraa kormányzóság közigazgatási területéhez tartozik a mai Szíria déli részén. Régészeti és UNESCO világörökségi helyszín.
A településről először az i. e. 14. században III. Thotmesz és Ehnaton amarnai dokumentumai tesznek említést. Az i. e. 2. században Boszra az első nabateus város. A Nabateus királyságot Traianus császár generálisa, Cornelius Palma hódítja meg 106-ban.
A Római Birodalom alatt a várost Nova Trajana Bostra névre nevezik át. A III. Cyrenaica Légió székhelye és a Arabia Petraea római provincia fővárosa. Septimius Severus császár idején a város virágzott és metropolisszá vált, mivel számos kereskedelmi út metszéspontjában áll, köztük a Vörös-tengerhez vezető római úttal. Alexander Severus colonia rangra emelte majd Philippus Arabs metropolis címet adományozott a városnak mely a kiváltságok mellett pénzverési jogot is biztosított.
A Rásidún kalifátus haderői 634-ben Hálid ibn al-Valíd fővezérrel az élen a boszrai csatában elhódították a várost a rómaiaktól. Boszra volt az első szír város, amely áttért az iszlám hitre. Az iszlám időkben a településről feljegyezték, hogy Ismail ibn Kathir híres iszlám tanító születési helye és Boszrából való az a jámbor keresztény szerzetes az asszír Bahira, aki az iszlám hagyomány szerint megjósolta az ifjú Mohamednek az ő elkövetkezendő prófétaságát. A város egészen a 17. századig jelentős állomása volt a Mekka felé tartó karavánoknak.
III. Balduin jeruzsálemi király 1147-ben és 1151-ben, majd később IV. Balduin próbálkozott sikertelenül Boszra elfoglalásával. 1261-ben mongolok erősen megrongálták a várat, de Bajbarsz mameluk szultán helyreállította. A középkorra jelentőségét vesztett kis faluvá zsugorodott, melyet beduin törzsek zaklattak.
Régészeti ásatások 1947 óta folynak a világörökség részét képező Boszrában.
Ma, Boszra fő archeológiai helyszín: római kori, bizánci kori, és muszlim idők romjaival. A város fő nevezetessége feltehetőleg a világon a legjobb állapotban megmaradt római színház, mely a minden évben megrendezésre kerülő nemzeti zenei fesztivál helyszíne.
További régészeti emlékek: