A brain rot, másik elterjedt alakban brainrot (magyarul:„agyrohadás” vagy „agyrohasztás”) egy kifejezés, amellyel az interneten levő, rendkívül alacsony színvonalú tartalmakra és annak negatív pszichológiai és kognitív hatásaira hivatkoznak. A kifejezés tágabb értelemben, a digitális média túlzásba vitt használatára is utal, amely a kognitív képességek csökkenését: figyelemzavart és szellemi teljesítmény csökkenését okozza.
A szót először 2004-ben az online világban használták, viszont széles körben 2023-ra vált ismertté, mint internetes mém. 2024-ben a szóval leggyakrabban már az Alfa generációval összefüggésben hivatkoztak. Kritikusok szerint ugyanis a generáció "túlzottan elmerül az online világban". Emellett a kifejezést gyakran összekapcsolják más szlenggel és az Alfa generáció körében népszerű trendekkel, mint a „skibidi” (hivatkozás a skibidi toiletre), „rizz” (karizma rövidítése), „gyatt” (utalás a fenékre), „fanum tax” (étellopás) és a „szigma” (az alfahímekre hivatkozás). 2024-ben Fatima Payman ausztrál szenátor a címlapokra került azzal, hogy az Alfa-generáció szlengjét beemelte nyilvános beszédébe. Az ominózus beszédét egy fiatalabb munkása, Ezra Isma írta, amit egyesek úgy jellemeztek, hogy az online világon kívüli brain rot.
A „brain rot” kifejezés 2024-ben elnyerte az Oxford Word of the Year díjat, megelőzve olyan szavakat, mint a „demure,” „dinamic pricing” és a „romantasy.” Modern használatát az Oxford University Press úgy definiálja, mint „egy személy mentális vagy intellektuális állapotának feltételezett romlása, különösen olyan anyagok (jelenleg különösen online tartalmak) túlzott fogyasztásának eredményeként, amelyeket triviálisnak vagy kihívást nem jelentőnek tekintenek.” A kifejezés magyarázataként Siân Boyle, a The Guardian újságírója kommentálta a „brain rot” tudományos kutatásokat, amelyek állítólag összefüggést találtak a túlzott képernyőhasználat és a csökkent memóriakapacitás, valamint a csökkent figyelem között. A spanyol nyelvű El Pais folyóiratban az uruguayi újságíró, Facundo Macchi hasonlóan áttekintette a túlzott mennyiségű, alacsony minőségű online anyagok hatásairól szóló tudományos kutatásokat, és a vitatott „szociális média függőség” kifejezést (a tudományosan pontos „problémás szociális média használat” kifejezés helyett) használva érvelt amellett, hogy a tudományos kutatások alátámasztják az úgynevezett „szemét tartalom” és a rövidült figyelem, valamint a gyengült memória közötti kapcsolatot.
A 2025-ös kommunikáció világnapi beszédében Ferenc pápa, a katolikus egyház feje is használta a „brain rot” kifejezést, amikor arra buzdította az embereket, hogy csökkentsék a közösségi média használatát és kerüljék el a „putrefazione cerebrale”-t.
Egy másik megközelítést alkalmazva egy kutató, aki norvég 16- és 17 éveseket kérdezett meg a kifejezésről, azt állította, hogy a „brain rot” leginkább úgy értelmezhető, mint a fiatalok közösségi médiában való részvétele, amelyben szándékosan nem produktív üzeneteket használnak a produktivitás és az önoptimalizálás nyomásával szembeni ellenállásként.
