Az AI slop (MI moslék) alacsony minőségű médium, amit mesterséges intelligenciával generáltak. Jellegzetessége a szándékosan kevés befektetett munka és a hatalmas mennyiségben történő létrehozás. A 2020-as években megjelenő kifejezés a korábbi eredetű spam szóhoz hasonló jelentésű. Az AI slopot egyfajta „digitális szemétként” definiálják, ahol a létrehozás gyorsasága és a mennyiség az, ami prioritást élvez, és nem a minőség.
Eredete
Az úgynevezett „Garnéla Jézus” képek tömegesen árasztották el a Facebookot 2024-ben
Ahogy a korai nagy nyelvi modellek (LLM-ek) és a diffúz képalkotó modellek elkezdtek nagy mennyiségű, de alacsony minőségű képekkel elárasztani az internetet, létrejött az igény, hogy találjanak egy olyan találó nevet, amivel leírhatják a jelenséget. Voltak próbálkozások, mint „AI garbage” (AI szemét), „AI pollution” (AI szennyezés), vagy „AI-generated dross” (AI-generált salak). 2022-ben jelent meg először a „slop” (moslék), mint az alacsony minőségre utaló jelző, a 4chan, a Hacker News és a YouTube felhasználói között. Simon Willison brit programozó volt az egyik első ember, aki közhasználatba hozta a kifejezést, 2024 májusában megejtett blogbejegyzésében, bár elmondása szerint már korábban is használta. Igazán széles körben mégis akkor vált elterjedtté, amikor 2024 második felében a Google bemutatta a Gemini névre hallgató AI-modelljét, mely a feltételek megadása mellett már egyszerűen tudott ilyen tartalmakat létrehozni.
A közösségi médiában
Az AI slop virágzása nem kis mértékben köszönhető annak is, hogy a tartalomgyártók a Facebookon és a TikTokon könnyű és gyors módon szerezhetnek velük bevételt. Ezeket jellemző módon a fejlődő országokban élő emberek csinálják, akik olyan tartalmakat hoznak létre, amely a nyugati világban, különösen az Egyesült Államokban közönségre találhat. Ezzel sok hirdetői pénzt tudnak megszerezni, amely jövedelemként realizálódik számukra.
Az AI slop jelenség egy ékes példája: a lájkvadászat céljából létrehozott tartalom
Egyes tartalmak azért olyan bizarrak, mert akik létrehozzák őket, gyakran hindi, urdu vagy vietnámi nyelven írják az utasításokat a tartalmak létrehozásához. Ezek olyan nyelvek, amikre a nagy nyelvi adatbázisokat kevéssé tréningelték. A másik ok az lehet, hogy az anyanyelvükön elmondott szöveget egy beszéd-szöveg átalakítón futtatják át és fordítják le, ami sokszor hoz téves eredményt. A New York magazinnak adott interjújában egy kenyai illetőségű tartalomelőállító elmondta, hogy ő a ChatGPT segítségével megírat 10 utasítást arról, hogy készüljön kép Jézusról, akinek az akarata „nagy aktivitást” hoz a Facebookra, majd az utasítások segítségével a Midjourney képeket generál ebből.
A politikában
2024-ben az amerikai elnökválasztási kampányban is megjelent az AI slop, méghozzá az úgynevezett shitposting jelenségével, valamint a manipulatív tartalmakkal összekapcsolódva. Jellemzően olyan tartalmakkal árasztották el már ekkor is az internetet, amelyek az algoritmus segítségével minél több felhasználóhoz eljuthattak. Később, Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetekor (2025 elején) ő maga is rengeteg olyan AI-generált képet osztott meg a saját felületein, ahol ő maga látható pápaként, Jediként, vagy éppen izmos férfiként. De az elnök továbbosztott egy olyan rövid videót is, amely az úgynevezett „Trump Gaza” létrehozásáról szólt, azaz a Gázai övezetben egy új luxusnegyedről. Már a választási kampányban sem állt tőle távol az ilyen tartalmak megosztása, mint például az egyébként az ő elnökségét hevesen ellenző Taylor Swift énekesnő úgy ábrázolása, mintha mellette állna ki és erre hívná fel a rajongóit is. Ezt a képet is, mint sok mást is a kampányban, egy Amuse nevű X-fiók hozta létre, amit republikánus politikusok és Elon Musk is előszeretettel osztottak meg.
Magyarországon 2025 második felében jelentek meg tömegesen az AI slop tartalmak a politikában, eleinte képes formában, majd videókként, főleg a Fidesz és a Megafon munkatársai által generáltatva. Ezek legtöbbje Magyar Péter ellen irányult, mint például amikor a Muppet Show-ból ismert Brekivel csónakázgatott, leszólta az Otthon Start programot, adóemeléssel riogatott, vagy éppen amikor Orbán Viktor miniszterelnök rúgott neki egy akkora bombagólt, amitől sírva fakadt. De a magyar kormány hivatalos felületein is előszeretettel osztott meg olyan tartalmakat, mint amelyiken az Ukrajnába vezényelt fiatalokat hozzák haza koporsóban, vagy egyes fideszes politikusok osztottak meg olyan tartalmakat, amelyeken jellemzően Orbán Viktor látható valamilyen mémbe belehelyezve, vagy az Alapjogokért Központ készíttetett olyan képeket Debrecennek a muszlim származású bevándorlókkal való elözönléséről, amelyiken az egyébként református Nagytemplom tornyán kereszt látható. A nyár folyamán szokatlan módon az italian brainrot jelenségre is reflektáltak.
A reklámokban
2024 novemberében a Coca-Cola a hagyományos karácsonyi reklámjainak a készítése során igénybe vette a mesterséges intelligenciát is. Ezek a videók azonban széles körben váltottak ki ellenérzést, főként az, hogy a cég nem is alkalmazott egyetlen embert sem a reklám elkészítéséhez. Az egész videó mesterségessége jól kiszúrható volt a szemfüles nézők számára, ugyanis még a Coca-Cola feliratot sem sikerült hibátlanul legenerálniuk. A kritikák ellenére 2025 novemberében egy újabb AI generált reklámot készítettek, és ezúttal a reklám jellegzetes szereplőjét a kamiont nem sikerült rendesen legenerálni, mert a reklám alatt kilencszer változik a hossza és a kerekeinek száma.
2025 márciusában a Paramount Pictures kapcsán merült fel hasonló botrány, amikor a Novokain című filmjüket népszerűsítették az Instagramon egy olyan videóban, amelyben az AI slop tartalmakból jól ismert egyen-robothang beszélt. A 2024-es Polgárháború című film is megkapta a negatív kritikákat az AI generált plakátjaiért, amelyek egyikén például egy csapat katona ül egy tankszerű csónakban, és egy hatalmas hattyúra akarnak tüzelni - erre még csak hasonlító jelenet sincs az egész filmben.
2025-ben az Activision hasonló minőségben generáltatott le nem létező játékokhoz készült promóciós videókat és plakátokat, mint a „Guitar Hero Mobile”, a „Crash Bandicoot: Brawl”, vagy a „Call of Duty: Zombie Defender”. A cég később azt mondta, hogy ezekkel csak az érdeklődést akarták felmérni egy majdani hasonló cím iránt.
Események
2024-ben a Willy's Chocolate Experiment generáltatott olyan képeket, amelyekkel félrevezették az érdeklődőket. Azt hitték, hogy egy csodálatosan kidekorált rendezvényen vesznek majd részt, amelyből szinte semmi nem volt igaz. A jegyvásárláskor látható képek közül egy sem volt valódi, hanem mind AI generált.
2024 októberében elterjedt, hogy Dublinban megrendeznek egy halloweeni parádét, amiből egy szó sem volt igaz. Ennek ellenére egy külön weboldala is üzemelt, amely kizárólag AI generált posztokat osztott meg, és hamar népszerű lett a közösségi médiában. Amikor kiderült a turpisság, az eseményt „lemondták”.
Könyvek
A könyvkiadás világában is ismert jelenség, hogy nem létező írók nevében íratnak mesterséges intelligenciával műveket, amelyeket a könyvtárak nem fogadnak be, viszont egyes webáruházakban kaphatók.
Videojátékok
A Call of Duty: Black Ops 6 című játékban megtalálhatóak olyan elemek, amelyeket mesterséges intelligenciával generáltattak. A játékosok szerint jóval nagyobb mennyiségben, mint amit bevallottak, így például a töltőképernyőket, emblémákat és hívókártyákat. Egy jellegzetes példa volt erre a játék zombi-játékmódjában felbukkanó „Necroclaus”, akinek hat ujja volt a kezein - egy jellegzetes hiba, ami az AI generált tartalmaknál szokott felbukkanni. 2025 februárjában az Activisionnek hivatalosan is el kellett ismernie ezeket a dolgokat, miután a játék a Steam webáruházban is kapható volt, és ott kötelező feltüntetni, ha mesterséges intelligenciát is igénybevettek. Hasonló dolog történt az Angry Birds: Block Quest című mobiljátékkal, amely bele is bukott a botrányba.
Film és televízió
A fentebb már említett AI generált plakátok és reklámok mellett magukba a kész művekbe is bekerülhetnek AI slop tartalmak. A 2023-as Late Night with the Devil című filmet sok kritika érte amiatt, hogy rendkívüli mennyiségben használja a technológiát. Ezek között voltak olyan képsorok is, amelyeken például egy csontváz volt látható, pontatlan csontszerkezettel, és olyan ujjakkal, amelyek nem is csatlakoztak a kézhez.
A Prime Videót is sokszor éri kritika amiatt, hogy mesterségesen generáltatja le a filmek és a sorozatok borítóképeit. Az 1922-es Nosferatu című filmhez például olyat használtak, amelyen a főszereplő Orlok gróf nem is hasonlít az eredetire, de ilyen volt a Tizenkét dühös ember is, amelynek a borítóján valójában tizenkilencen voltak, és mind elmosódott arcú. Hasonlóképpen alkalmazza a cég sokszor a filmek összefoglalójának megírásához is az AI-t, egészen bizarr eredményeket szülve, mint például a Kánikulai délután ismertetője, mely szerint „Egy férfi túszokat ejt egy brooklyni bankban. Sajnos nem áll rendelkezésemre elegendő információ ahhoz, hogy a megadott adatokból további összefoglalót készítsek”.
A néhai Robin Williams színész lánya, Zelda Williams többször is szót emelt a technológia használatával szemben, 2025-ben pedig a nyilvánossághoz fordult, hogy ne küldjenek neki több tartalmat, amit az apjával kapcsolatosan generáltak.
Zene
2025-ben számos újság lehozta annak a történetét, hogy a Velvet Sundown nevű indie zenekar alig néhány hét alatt 850 ezres hallgatóságot hozott össze a Spotify-on, miközben a banda nem létezik, és egészen AI generált. A kritikusok szerint a zenekarnak nincs semmilyen fellépésről készített felvétele, a tagjainak nincs közösségi médiás jelenléte, és a képeik is mind hamisak. A Deezer ellenőrzője szerint száz százalékig AI generált tartalmaik vannak. Egy héttel később, amikor már az egymilliót is átlépte a hallgatók száma, a biográfiában elismerték, hogy a zenekar egy szintetikus projekt, amit emberi kreativitás vezet, de a mesterséges intelligencia segítségét veszi igénybe. Hogy miért nőtt meg ennyire a hallgatottságuk, arra két magyarázat is van. Az egyik, hogy a Spotify pénzért cserébe megnöveli ezeknek a daloknak az elérését, a playlisteket pedig az algoritmus állítja össze, nem pedig emberek.
Magyarországon hasonló sikereket ért a főként trágár szövegeiről és rock and roll zenei stílusáról elhíresült „A Maci”, amelynek Feldugok egy kolbászt a seggembe című, AI generált dala vezette is a magyar Spotify lejátszási listát.
Számos esetben előfordul, hogy létező előadóknak készítenek olyan dalokat, amelyeket ők soha nem adtak elő. 2025 augusztusában elsősorban amerikai folk rock, metalcore előadók és keresztény zenészek körében esett meg az a botrány, hogy AI generált dalokkal egészítették ki a repertoárjukat ismeretlenek, azért, hogy növeljék a lejátszott dalok után kapott jogdíjak összegét. A dalokhoz mellékelt borítók hasonlóan AI generáltak voltak, a szerző pedig mindegyik esetben egy bizonyos Zyan Maliq Mahardika volt, ami azt a teóriát erősíti, hogy az egész mögött egyetlen ember állt. A botrány kirobbanása után a Spotify eltávolította ezeket a tartalmakat.
A tudományban
AI generált kép egy tudományos cikkben, abnormálisan nagy nemi szervű patkánnyal és értelmetlen szövegekkel
Az AI generált tartalmak megjelentek a tudományos folyóiratokban illetve különféle szaklapokban is. 2024-ben az egyik ilyen elhíresült esetnél a cikk melléklete volt egy kép, amely egy patkányt ábrázolt, abnormálisan nagy nemi szervvel, mellette teljesen értelmetlen szöveget és helyenként nem létező karaktereket tartalmazó ábrákkal. A cikk ráadásul azért jelenhetett meg, mert átment az előzetes ellenőrzésen.
Munkahelyeken
Egyre nagyobb problémát jelent, hogy a munkahelyeken is AI generált tartalmakat használnak a munkavállalók, különösen ami az összefoglalókat illeti. A munkavállalók ugyanis, sokszor lustaságból vagy hanyagságból, gyorsan elkészíttetik ezeket, mert úgy vélik, hogy a feladat teljesítve van ezáltal is. Habár ezeknek a rendszereknek elméletben meg kellene könnyíteniük a munkát, a valóságban rengeteg időt vesz el az, hogy valakinek minden egyes dokumentumot fokozottan át kell olvasnia, mert a generatív mesterséges intelligencia hajlamos pontatlanságokat is írni, aminek komoly következményei lehetnek.
