| Google LLC | |
| Típus | korlátolt felelősségű társaság |
| Alapítva | 1998. szeptember 4. |
| Névadó | Barney Google |
| Székhely | Mountain View, Kalifornia, Egyesült Államok |
| Vezetők | Sundar Pichai |
| Alapító | Larry Page, Sergey Brin |
| Iparág |
|
| Forma | korlátolt felelősségű társaság |
| Termékek |
|
| Alkalmazottak száma | 187 000 (2022) |
| Anyavállalata | Alphabet Inc. |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde | |
| A Google LLC weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Google LLC témájú médiaállományokat. | |
A Google LLC amerikai technológiai vállalat, az Alphabet Inc. leányvállalata. Larry Page és Sergey Brin 1998-ban alapította Google Inc. néven. A vállalat 2015-ben az Alphabet teljes tulajdonú leányvállalatává vált, 2017 szeptemberében pedig korlátolt felelősségű társasággá (LLC) alakult. Székhelye a kaliforniai Mountain View-ban található. Fő termékei és szolgáltatásai közé tartozik többek között a Google Kereső, a YouTube, az Android, a Chrome, a Gmail, a Google Térkép, a Google Play, a Gemini, valamint a Google Cloud és a Google Workspace. A vállalat vezérigazgatója Sundar Pichai.
A Google név a „googol” matematikai kifejezésre utal, amely a 10¹⁰⁰, vagyis az 1 után száz nullából álló szám neve. A vállalat saját történeti összefoglalója szerint a névválasztás arra utalt, hogy Page és Brin nagy mennyiségű információ rendszerezésére törekedett.
Larry Page és Sergey Brin a Stanford Egyetem doktoranduszaiként kezdtek együtt dolgozni egy webes keresőrendszeren. Az általuk fejlesztett BackRub a weboldalak közötti hivatkozásokat használta fel az oldalak fontosságának meghatározásához. A keresőrendszert később Google-re nevezték át. 1998 augusztusában Andy Bechtolsheim, a Sun Microsystems társalapítója 100 000 dolláros csekket adott a projektnek, amit követően létrejött a Google Inc. Első irodájuk Susan Wojcicki menlo parki garázsában működött, majd a vállalat később Mountain View-ba, a Googleplexbe költözött.
A Google az egyszerű kezelhetőség és a releváns keresési eredmények hatására rengeteg felhasználó tetszését nyerte el. A kulcsszavak alapján történő hirdetések szintén szövegalapúak, így a felhasználók még könnyebben megtalálhatják amit keresnek, sebességcsökkenés nélkül. A kulcsszavas hirdetések koncepcióját az Overture (korábban Goto.com) dolgozta ki, ezután kezdett a Google profitot termelni.
2001 szeptemberében a Google besoroló mechanizmusa (PageRank) szabadalom lett, melynek tulajdonosa a Leland Stanford Egyetem, feltalálója pedig Lawrence Page.
Miután kinőtték az irodaházat, 2003-ban a mostani székhelyükre, a kaliforniai Mountain View-ba költöztek. Az épületkomplexumot Googleplex néven emlegetik.
2004 elején a Google 80%-kal részesedett az összes internetes keresésből honlapja és partnerei (AOL, CNN, Yahoo!) révén. Februárban a Yahoo! megszakította az együttműködést és a Google veszített piaci részesedéséből.
A Google Inc. 2004 augusztusában hajtotta végre első nyilvános részvénykibocsátását. Class A részvényeivel 2004. augusztus 19-én kezdődött meg a kereskedés a Nasdaqon GOOG szimbólummal. Ez 2015. október 2-ig tartott, amikor lezárult az Alphabet holdingstruktúra létrehozása. Onnantól a Google az Alphabet teljes tulajdonú leányvállalatává vált, a Google részvények pedig Alphabet részvényekké alakultak. A Google részvényeit azóta nem jegyzik önállóan a tőzsdén. 2017 szeptemberében a Google Inc. jogi formája Google LLC-re változott.
2006 novemberében a Google lezárta a YouTube 1,65 milliárd dollár értékű felvásárlását. 2007-ben elindította az Android operációs rendszert, 2008-ban pedig bemutatta a Chrome webböngészőt. 2019 decemberében Sundar Pichai, aki 2015 óta a Google vezérigazgatója volt, az Alphabet vezérigazgatói tisztségét is átvette.
2023 áprilisában a DeepMind és a Google Research Brain csapata egyesült Google DeepMind néven. Ugyanazon év decemberében a vállalat bemutatta a Gemini MI-modellcsaládot. 2024 februárjában a Bard nevű generatív MI-szolgáltatását is Gemini névre keresztelte.
A Google magyarországi leányvállalata, a Google Kft. 2005-ben alakult. Budapesti irodája 2015-ben az Árpád fejedelem útja 26–28. szám alatt működött. Az abban az évben átadott, 200 m²-es iroda az „Év Design Irodája” verseny nevezői között is szerepelt.

A Google 2004-ben indította el Orkut nevű közösségi hálózatát. A szolgáltatás különösen Brazíliában és Indiában vált népszerűvé, de a vállalat 2014. szeptember 30-án megszüntette. A Google 2011-ben új közösségi hálózatot indított Google+ néven. A fogyasztói Google+ nem ért el széles körű használatot, és a vállalat adatvédelmi problémák feltárását követően felgyorsította annak megszüntetését. A fogyasztói szolgáltatás 2019 áprilisában zárt be.
Az Alphabet pénzügyi jelentéseiben a Google tevékenysége két jelentési szegmensre oszlik: Google Services és Google Cloud. A Google Services körébe tartozik többek között a Google Kereső, a YouTube, az Android, a Chrome, a Gmail, a Google Drive, a Gemini, a Google Maps, a Google Photos és a Google Play, továbbá a vállalat hirdetési, előfizetéses, platform- és eszközüzletágai. A Google Cloud a Google Cloud Platform infrastruktúra- és platformszolgáltatásait, MI, kiberbiztonsági és adatelemzési megoldásait, valamint a Google Workspace előfizetéses szolgáltatásait foglalja magában.
2025-ben a Google Services 342,7 milliárd, a Google Cloud 58,7 milliárd dollár bevételt ért el. Ezek az Alphabet jelentési szegmenseinek adatai, nem a Google LLC önálló jogi személyének külön pénzügyi kimutatásai.
A Google és később az Alphabet éveken keresztül olyan nemzetközi szellemitulajdon- és licencstruktúrát alkalmazott, amelyben ír és bermudai társaságok is szerepet kaptak. A konstrukciót a sajtó gyakran „Double Irish” vagy „Double Irish with a Dutch sandwich” néven említette. A vállalat később átalakította ezt a struktúrát. Az Alphabet 2020-as éves jelentése szerint 2019. december 31-ével egyszerűsítette jogi struktúráját, és a korábban Bermudáról licencelt szellemi tulajdont ettől kezdve az Egyesült Államokból licencelte, aminek következtében bevételeinek nagyobb része vált amerikai adóztatásúvá.
2024 augusztusában egy amerikai szövetségi bíróság kimondta, hogy a Google jogellenesen tartotta fenn monopolhelyzetét az internetes keresők piacán. A döntés szerint ebben fontos szerepet játszottak azok a megállapodások, amelyekkel a Google biztosította, hogy keresője alapértelmezettként jelenjen meg például böngészőkben és eszközökön. A bíróság 2025-ben korlátozásokat rendelt el az ilyen kizárólagos megállapodásokra, és előírta bizonyos keresési adatok megosztását a versenytársakkal.
Egy külön, az online hirdetési technológiákat érintő ügyben 2025-ben szintén megállapították, hogy a Google jogellenesen monopolizált egyes reklámtechnológiai piacokat. A bíróság 2026-ban olyan intézkedéseket rendelt el, amelyek célja a verseny erősítése és a Google piaci előnyének korlátozása volt.