Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
1968-ban, miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias Andrew Grove-val, otthagyták a Fairchild Semiconductor International vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, Robert Noyce, fizikus, valamint – leginkább a róla később elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált – Gordon Moore fizikus, kémikus, megalapították az Intel Corporationt. Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának eleget téve, negyedikként, a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, a magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt.
Az alapításkor Vadász és az őt az új céghez magával vivő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove 1979-re az Intel elnöke, 1987-re ügyvezető igazgatója, míg 1997-re elnök-vezérigazgatója lett. 1998 májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel néhány évvel korábban prosztatarákot diagnosztizáltak nála, ugyanakkor 2004 novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.
Vadász, a vállalat egykor negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban mint a cég ügyvezető alelnöke vonult vissza. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az 1956-os forradalom után az USA-ba menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy nemzetközi céggé nője ki magát.
A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.
Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben integrált áramkörös memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).
Az Intel sokat dolgozik audio- és videóanyagok feldolgozásával (versenyben a Microsofttal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidiával is.
Az Intel dominanciája az x86mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).
Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el átmeneti sikereket (a Transmeta 2009-ben megszűnt).
Az Intel mikroprocesszorai
4004: Az Intel 1971. november 15-én jelentette meg első 4 bitesmikroprocesszorát. Ez volt a világon elsőként forgalomba kerülő egycsipes mikroprocesszor. Eredetileg ugyan számológépekhez tervezték, de a 4004-es más alkalmazásokban is megjelent, átvéve az egyszerű logikai csipek helyét.
8008: 1972-ben mutatták be az eredetileg 1201 néven futó processzort, ami a Computer Terminal Corporation megbízásából készült, a Datapoint 2200 nevű programozható terminálhoz. Ez volt az első 8 bites CPU, ami 3300 tranzisztort tartalmazott, melyeknek 0,5–0,8 MHz között volt a működési frekvenciájuk.
8080: 1974-ben megjelent 8 bites mikroprocesszor. Sokszor úgy emlegetik, mint az első igazán használható mikroprocesszor. Órajele 2 MHz.
8085: 1977 közepén jelent meg a 8085. Az elnevezésben az 5 arra utal, hogy a 8080 által igényelt +12V helyett már csak +5V-ra volt szükség.
8086: 1978-ban megjelent 16 bites mikroprocesszora az x86 architektúra első példánya. 20 bites címbusza volt, 1 MB memória megcímezéséhez. 4,77–10MHz közötti órajeleken működött.
8088: Ez volt az eredeti IBM PC mikroprocesszora, 4,77MHz órajellel.
Santa Clara, Kalifornia
54,2 milliárd dollár (2023)
é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″37.388100°N 121.964000°WKoordináták: é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″37.388100°N 121.964000°W
