Gordon Moore

Gordon Moore
SzületettGordon Earle Moore
1929. január 3.
San Francisco
Elhunyt2023. március 24. (94 évesen)
Waimea
Állampolgárságaamerikai
HázastársaBetty I. Moore (1950. szeptember 9. – 2023. március 24.)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • National Academy of Engineering Founders Award
  • Harry H. Goode Memorial Award (1978)
  • W. Wallace McDowell Award (1978)
  • IEEE Frederik Philips Award (1979)
  • National Medal of Technology and Innovation (1989)
  • John Fritz Medal (1993)
  • IEEE Founders Medal (1997)
  • Computer History Museum Fellow (1998)
  • Othmer Gold Medal (2001)
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2002, George W. Bush)
  • Bower Award for Business Leadership (2002)
  • Fellow of the American Association for the Advancement of Science (2003)
  • Perkin Medal (2004)
  • Nierenberg Prize (2006)
  • IEEE Medal of Honor (2008)
  • National Inventors Hall of Fame (2009)
  • Dan David Prize (2010)
Gordon Moore aláírása
Gordon Moore aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Moore témájú médiaállományokat.

Gordon Earle Moore (San Francisco, 1929. január 3. –‎ Waimea, 2023. március 24.) amerikai üzletember, mérnök, az Intel Corporation társalapítója és tiszteletbeli elnöke. Ő fogalmazta meg a Moore-törvényt, azt a megfigyelést, hogy egy integrált áramkörben (IC) a tranzisztorok száma körülbelül kétévente megduplázódik.

Moore nettó vagyonát 2023 februárjában 7 milliárd amerikai dollárra becsülték.

Tanulmányai

Moore a kaliforniai San Franciscóban született, és a közeli Pescaderóban nőtt fel, ahol apja a megye seriffje volt. Két évig a San José Állami Egyetemen tanult, mielőtt átiratkozott a Kaliforniai Egyetemre, a Berkeley-re, ahol 1950-ben kémia szakon szerzett diplomát.

1950 szeptemberében Moore beiratkozott a California Institute of Technology-ra. A Caltech-en Moore fizikát tanult mellékszakon, majd 1954-ben kémiából doktorált. 1953 és 1956 között Moore posztdoktori kutatásokat végzett a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában.

Tudományos karrier

Fairchild Félvezető Laboratórium

Moore csatlakozott az MIT és a Caltech öregdiákjához, William Shockley-hoz a Beckman Instruments Shockley Semiconductor Laboratory részlegénél, de az "áruló nyolcakkal" együtt távozott, amikor Sherman Fairchild beleegyezett, hogy támogassa őket, és létrehozta a befolyásos Fairchild Semiconductor vállalatot.

Moore törvénye

1965-ben Moore a Fairchild Semiconductor kutatási és fejlesztési (K+F) igazgatójaként dolgozott. Az Electronics Magazine arra kérte, hogy jósolja meg, mi fog történni a félvezető alkatrésziparban a következő tíz évben. Egy 1965. április 19-én megjelent cikkében Moore megjegyezte, hogy az alkatrészek (tranzisztorok, ellenállások, diódák vagy kondenzátorok) száma egy sűrű integrált áramkörben körülbelül minden évben megduplázódott, és azt feltételezte, hogy ez legalább a következő tíz évben így fog folytatódni. Az előrejelzés ütemét 1975-ben körülbelül kétévenkénti ütemre módosította. 1975-ben Carver Mead népszerűsítette a "Moore-törvény" kifejezést. Az előrejelzés a félvezetőiparban a miniatürizálás céljává vált, és a technológiai változások számos területén széleskörű hatást gyakorolt.

Intel Corporation

1968 júliusában Robert Noyce és Moore megalapította az NM Electronicsot, amelyből később az Intel Corporation lett. 1975-ig, amikor is elnök lett, Moore ügyvezető alelnökként dolgozott.

1979 áprilisában Moore lett az elnök-vezérigazgató, és ezt a pozíciót 1987 áprilisáig töltötte be, amikor is elnök lett. 1997-ben emeritus elnökké nevezték ki. Noyce, Moore, majd később Andrew Grove alatt az Intel úttörő szerepet játszott új technológiák kifejlesztésében a számítógépes memória, az integrált áramkörök és a mikroprocesszorok tervezése területén. 2022. április 11-én az Intel átnevezte alapítójáról Gordon Moore Parknak a fő oregoni telephelyét, a Ronler Acres campus-t Hillsboróban, és a korábban RA4 néven ismert épületet Moore Center-nek.

Jegyzetek

  1. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 3 "Gordon Moore, Intel Co-Founder, Dies at 94" (angol nyelven). 2023. március 24. Hozzáférés: 2023. március 24.
  5. ↑ "www.moore.org/about/our-founders". Hozzáférés: 2020. június 25.
  6. ↑ "Notable Names Database" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. február 4.
  7. ↑ "www.computer.org/volunteering/awards/goode".
  8. ↑ "www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/philips-rl.pdf" (PDF).
  9. ↑ "www.nationalmedals.org/laureates".
  10. ↑ "www.smenet.org/Professional-Development/Awards-Competitions/Award-Recipients/John-Fritz-Medal-Award".
  11. ↑ "www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/founders-rl.pdf" (PDF).
  12. ↑ "www.sciencehistory.org/historical-profile/gordon-e-moore".
  13. ↑ "crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R47639".
  14. ↑ "Franklin Institute website" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 5.
  15. ↑ "www.aaas.org/fellows/historic?field_last_name_value=All&field_year_elected=2003&page=8".
  16. ↑ "sci-america.org/awards/".
  17. ↑ "www.ieee.org/content/dam/ieee-org/ieee/web/org/about/awards/recipients/moh-rl.pdf" (PDF).
  18. ↑ "National Inventors Hall of Fame".
  19. ↑ "dandavidprize.org/previous-laureates/?getby=cat&cat=2010".
  20. 1 2 Moore, Gordon (1965. április 19.). "Cramming More Components onto Integrated Circuits". Electronics Magazine. 38 (8): 114–117.
  21. ↑ Moore, Gordon (1998. január). "Cramming More Components onto Integrated Circuits (Reprint)" (PDF). Proceedings of the IEEE. 86 (1): 82–85. doi:10.1109/jproc.1998.658762. S2CID 6519532. 2016. szeptember 26. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2015. január 8. {{cite journal}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  22. ↑ Gordon E. Moore a DBLP Bibliography Server weboldalánSzerkesztés a Wikidatán
  23. ↑ ACM
  24. ↑ Moore, G. E. (1997). "The microprocessor: Engine of the technology revolution". Communications of the ACM. 40 (2): 112–114. doi:10.1145/253671.253746. S2CID 74187.
  25. ↑ "Gordon Moore". Forbes. 2023. február 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. február 16.
  26. ↑ "Scientists You Must Know: Gordon E. Moore". Science History Institute. 2016. június. 2021. augusztus 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. augusztus 16.
  27. 1 2 3 Brock, David C.; Lécuyer, Christophe (2006. január 20.). Gordon E. Moore and Jay T. Last, Transcript of an Interview Conducted by David C. Brock and Christophe Lécuyer at Woodside, California on 20 January 2006 (PDF). Philadelphia, PA: Chemical Heritage Foundation. 2018. február 20. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2018. február 19.
  28. ↑ Dodson, Vannessa. "Gordon and Betty Moore: Seeding the Path Ahead". Campaign Update (Fall 2003). 2015. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 8. {{cite journal}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó); More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  29. ↑ Moore, Gordon Earle (1954). I. Infrared Studies of Nitrous Acid, The Chloramines and Nitrogen Dioxide II. Observations Concerning the Photochemical Decomposition of Nitric Oxide (PhD thesis). California Institute of Technology. ProQuest 302028299.
  30. ↑ "California Institute of Technology Sixtieth Annual Commencement Exercises (Program)" (PDF). Caltech Camps Publications. 1954. június 11. 2013. október 4. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2013. március 29.
  31. ↑ Moore, Gordon E. (1994). "The Accidental Entrepreneur" (PDF). Engineering & Science, Summer 1994. 23–30. o. 2015. január 8. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2015. január 8.
  32. 1 2 Brock, David C., ed. (2006). Understanding Moore's law : four decades of innovation. Philadelphia, Pa: Chemical Heritage Press. ISBN 978-0941901413.
  33. ↑ Gordon E. Moore (1995). "Lithography and the future of Moore's law" (PDF). SPIE. 2017. december 15. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2015. január 2.
  34. ↑ Tuomi, I. (2002). "The Lives and Death of Moore's Law". First Monday. 7 (11). doi:10.5210/fm.v7i11.1000.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  35. ↑ "Intel Corporation". Encyclopædia Britannica. 2008. december 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2008. november 26.
  36. 1 2 Yeh, Raymond T.; Yeh, Stephanie H. (2004). "Intel: Leaping into the future with Moore's law". The art of business : in the footsteps of giants. Olathe, CO: Zero Time Pub. 77–89. o. ISBN 978-0975427712. Hozzáférés: 2015. január 8.
  37. ↑ "2004 History Maker – Gordon Moore". History Makers. San Mateo County History Museum. 2015. január 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 8.
  38. ↑ Rogoway, Mike (2022. április 11.). "Intel renames main Oregon site for founder Gordon Moore, opens $3 billion Hillsboro expansion". Oregon Live. The Oregonian. 2022. április 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2022. április 11.

További információk

Commons:Category:Gordon Moore
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Moore témájú médiaállományokat.