Brigitte Reimann

Brigitte Reimann
Reimann az NDK Nemzeti Tanácsának Végrehajtó Bizottsága előtt beszél, 1963
Reimann az NDK Nemzeti Tanácsának Végrehajtó Bizottsága előtt beszél, 1963
Született1933. július 21.
Burg (Szász-Anhalt), Szász-Anhalt, Németország
Elhunyt1973. február 22. (39 évesen)
Kelet-Berlin, NDK
Állampolgárságakeletnémet
Nemzetiségenémet Német
Házastársa
  • Siegfried Pitschmann
  • Rudolf Burgartz (1971. május 14. – 1973. február 20.)
Foglalkozása
  • író
  • naplóíró
  • regényíró
KitüntetéseiHeinrich Mann-díj (1965)
Halál okarák
A Wikimédia Commons tartalmaz Brigitte Reimann témájú médiaállományokat.

Brigitte Reimann (Burg, 1933. július 21. –‎ Kelet-Berlin, 1973. február 20. vagy 1973. február 22.) német írónő, aki leginkább posztumusz megjelent regényéről, a Franziska Linkerhandról ismert.

Élete

Brigitte Reimann Willi Reimann (1904–1990) és Elisabeth (1905–1992) lánya volt, négy gyermek közül a legidősebb. Apja banktisztviselő volt egy kölni polgári családból.

14 évesen, gyermekbénulásból lábadozva döntötte el, hogy író lesz. Első amatőr darabját 15 évesen írta. Első színdarab-gyűjteménye 17 éves korában jelent meg.

1950-ben első díjat kapott a berlini Volksbühne(wd) színház amatőr drámaversenyén. Az érettségi elvégzése után Reimann tanárként, könyvkereskedőként és riporterként dolgozott. 20 évesen feleségül ment egy géplakatoshoz. Egy 1954-es vetélés és ennek következtében depressziós állapot után Reimann öngyilkossági kísérletet tett. 1960-ban a Schwarze Pumpe(wd) barnaszénbányában kezdett dolgozni, ahol második férjével, Siegfried Pitschmann-nal(wd) egy írói kört vezettek. Ott írta meg az Ankunft im Alltag című elbeszélést, amelyet a szocialista realizmus remekművének tartanak. 1964-ben Heinrich Mann-díjat(wd) kapott.

Reimann soha nem csatlakozott a Német Szocialista Egységpárthoz, és kritikusan viszonyult a keletnémet állam részvételéhez az ország irodalmi mozgalmában. Naplójában azt írta, hogy „mindenhol opportunisták és ostobák vannak. Úgy tűnik, egy regényben az egyetlen téma, amiről érdemes beszélni, a munkatermelékenység növelésének szükségessége... Az emberi problémák nem divatosak”. Tagja volt az „Arbeitsgemeinschaft Junger Autoren” (Fiatal Írók Bizottsága) szervezetnek, amelyben olyan fiatal tehetségekkel dolgozott együtt, mint Martin Selber(wd), Wolfgang Schreyer, Helmut Sakowski(wd), Reiner Kunze(wd) és Wolf Dieter Brennecke(wd). Ezt követően ösztöndíjat kapott a Fiatal Írók Bizottságától, és könyvszerződéseket kötött az állami kiadókkal.

Amikor a Varsói Szerződés államainak csapatai 1968. augusztus 20-án megszállták a Csehszlovákiát(wd) a prágai tavasz liberalizációira válaszul, Reimann nem volt hajlandó aláírni a Keletnémet Írószövetség nyilatkozatát, amely jóváhagyta az intézkedést.

1973. február 22-én Reimann 39 éves korában váratlanul meghalt rákban a berlini Robert-Rössle-Klinikán, Buchban(wd). Mivel Reimannnak nem volt írásos végrendelete, a szerzői jogok teljes öröksége utolsó férjére, Rudolf Burgartzra(wd) szállt.

Brigitte Reimann és Siegfried Pitschmann(wd) emléktáblája
volt lakóházukon, a Liselotte-Herrmann-Straße 20., WK I. alatt Hoyerswerdában

Reimann naplói Németországban nagyra becsültek „az NDK-beli élet tiszta szemléletű beszámolóiért”. 2023-ban naplóit újra kiadták Németországban.

1963-as regénye, a Testvérek (Die Geschwister) először 2013-ban jelent meg olaszul (Monica Pesetti tollából a Voland kiadónál), angolul pedig 2023 februárjában a Penguin kiadónál.

Reimann freskója a németországi Burgban található. Van egy emlékbélyeg is, amelyen az arcképe látható.

Művei

Magyarul megjelent

Jegyzetek

  1. ↑ "Heinrich-Mann-Preis". berlini Művészeti Akadémia. Hozzáférés: 2015. szeptember 12.
  2. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 24.
  3. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  4. ↑ "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "filmportal.de". Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  8. 1 2 3 4 5 6 7 8 Biggs, Joanna (2023. március 27.). "How an East German Novelist Electrified Socialist Realism". The New Yorker. 2023. szeptember 2. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2023. május 6.
  9. ↑ "Brigitte Reimann /Biographie/Burg". www.brigittereimann.de.
  10. 1 2 Meid, Volker: Reclams Lexikon der deutschsprachigen Autoren, Stuttgart, 2001
  11. ↑ Festenberg, Nikolaus von (2004. június 13.). "Die Freuden der Phantasie". Der Spiegel (német nyelven). ISSN 2195-1349. Hozzáférés: 2024. március 6.
  12. ↑ "Leidenschaft schlägt Monotonie". www.fr.de (német nyelven). 2020. szeptember 3. Hozzáférés: 2024. március 6.
  13. ↑ "Buecher Wiki - BuecherWiki - Brigitte Reimann: eine deutsche Autorin im Bücher-Wiki". www.buecher-wiki.de. 2024. július 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. december 19.
  14. ↑ Walther, Joachim (1996). Sicherungsbereich Literatur: Schriftsteller und Staatssicherheit in der Deutschen demokratischen Republik. Analysen und Dokumente. Berlin: C. Links. ISBN 978-3-86153-121-0.
  15. ↑ Biggs, Joanna (2023. március 27.). "How an East German Novelist Electrified Socialist Realism". The New Yorker (amerikai angol nyelven). ISSN 0028-792X. Hozzáférés: 2024. március 6.
  16. ↑ Kraus, Mario. "Ein Kreis schließt sich in Burg". www.volksstimme.de (német nyelven). Hozzáférés: 2024. március 6.
  17. ↑ Michele Sisto (2013. november 3.). "Brigitte Reimann, Fratelli".
  18. ↑ Connolly, Kate (2023. január 4.). "East German feminist author gets English debut, 50 years after death". The Guardian (angol nyelven). London, United Kingdom. ISSN 0261-3077. Hozzáférés: 2023. január 4.
  19. ↑ Erster Verlust (film)
  20. ↑ "I Have No Regrets". Seagull Books (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. február 20.

Fordítás

További információk