| Brook Taylor | |
| Született | 1685. augusztus 18. Edmonton, Middlesex, Angol Királyság |
| Elhunyt | 1731. december 29. (46 évesen) London, Brit Királyság |
| Állampolgársága | angol |
| Nemzetisége | angol |
| Házastársa | Miss Brydges (1721–1723), Sabetta Sawbridge (1725-1730) |
| Gyermekei | Elizabeth Taylor |
| Szülei | John Taylor, Patrixbourne (Kent) parlamenti képviselője; Olivia Tempest |
| Foglalkozása | matematikus |
| Tisztsége | secretary of the Royal Society (1714–1718) |
| Iskolái | St John's College, Cambridge-i Egyetem, John Machin, John Keill |
| Kitüntetései | a Royal Society tagja (1712) |
| Sírhelye | Saint Anne's Church temetője, Soho, London |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | |
| Szakintézeti tagság | Royal Society |
| Jelentős munkái | Taylor-tétel, Taylor-sor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brook Taylor témájú médiaállományokat. | |
Brook Taylor (Edmonton, Middlesex, Angol Királyság, 1685. augusztus 18. – London, 1731. december 29.) angol matematikus, aki kidolgozta a matematikai analízisben fontos Taylor-tételt és a Taylor-sort.
Brook Taylor apja, John Taylor, a kenti Patrixbourne parlamenti képviselője volt; anyja, Olivia Tempest, Sir Nicholas Tempest Durham baronetjének lánya volt.

Taylor 1701-ben iratkozott be a Cambridge-i Egyetem St John's College intézményébe, ahol először 1709-ben jogász alapdiplomát (LL.B.), majd 1714-ben jogi doktori diplomát (LL.D.) szerzett. John Machin és John Keill alatt tanult matematikát, amikor megoldást talált az oszcillációs középpont problémájára, bár a felfedezését 1714 májusáig nem publikálta, és Johann Bernoulli megpróbálta eltulajdonítani a felfedezést. 1712-ben beválasztották a Royal Society tagjai közé, és ugyanabban az évben tagja volt a Sir Isaac Newton és Gottfried Wilhelm Leibniz közötti, a kalkulus feltalálásáról szóló ellentétet elbíráló bizottságnak. 1714. január 13-tól 1718. október 21-ig a társaság titkárának a szerepét töltötte be. 1715-ben jelent meg legfontosabb műve, a Methodus Incrementorum Directa et Inversa, amelyben megalapozta a véges differenciás kalkulust, és ebben szerepelt a híres, róla elnevezett tétel, a Taylor-tétel, amelynek a fontosságát akkor még nem ismerték fel. Ebben az évben jelent meg a lineáris perspektívát taglaló esszéje is.
Ezt követően a munkái filozofikusabb és vallásosabbak lettek. Montmort grófjával levelezett Nicolas Malebranche munkáiról. A papírjai között Aix-la-Chapelle-ből visszatértekor írt, „A zsidó áldozatokról” és „A vérfogyasztás törvényszerűségéről” íródott, befejezetlen értekezéseket találtak.
Először 1721-ben házasodott meg, felesége, Brydges Wallingtonból, Surreyből való volt. Az apja ellenezte a frigyet, és a kapcsolatuk elhidegült. 1723-ban Brydges és az újszülött fiuk is belehalt szülésbe. Az elkövetkező két évet családjánál töltötte a család patrixbourne-i birtokán. 1725-ben házasodott újra az apja jóváhagyásával, a kenti Olantigh-ból származó Sabetta Sawbridge-et vette feleségül. Második felesége is a szülésbe halt bele 1730-ban, viszont lányuk, Elizabeth életben maradt.
Taylor egészségi állapotának hanyatlása következtében, 1731. december 29-én Londonban meghalt.
A Taylor-kráter egy becsapódási kráter a Holdon, amelyet Brook Taylorról neveztek el.
{{cite journal}}: |volume= has extra text (súgó)