Brook Taylor

Brook Taylor
Született1685. augusztus 18.
Edmonton, Middlesex, Angol Királyság
Elhunyt1731. december 29. (46 évesen)
London, Brit Királyság
Állampolgárságaangol
Nemzetiségeangol
HázastársaMiss Brydges (1721–1723),
Sabetta Sawbridge (1725-1730)
GyermekeiElizabeth Taylor
SzüleiJohn Taylor, Patrixbourne (Kent) parlamenti képviselője;
Olivia Tempest
Foglalkozásamatematikus
Tisztségesecretary of the Royal Society (1714–1718)
IskoláiSt John's College, Cambridge-i Egyetem, John Machin,
John Keill
Kitüntetéseia Royal Society tagja (1712)
SírhelyeSaint Anne's Church temetője, Soho, London
Tudományos pályafutása
Szakterület
Szakintézeti tagságRoyal Society
Jelentős munkáiTaylor-tétel,
Taylor-sor
A Wikimédia Commons tartalmaz Brook Taylor témájú médiaállományokat.

Brook Taylor (Edmonton, Middlesex, Angol Királyság, 1685. augusztus 18. – London, 1731. december 29.) angol matematikus, aki kidolgozta a matematikai analízisben fontos Taylor-tételt és a Taylor-sort.

Életpályája

Brook Taylor apja, John Taylor, a kenti Patrixbourne parlamenti képviselője volt; anyja, Olivia Tempest, Sir Nicholas Tempest Durham baronetjének lánya volt.

A Methodus Incrementorum címlapja

Taylor 1701-ben iratkozott be a Cambridge-i Egyetem St John's College intézményébe, ahol először 1709-ben jogász alapdiplomát (LL.B.), majd 1714-ben jogi doktori diplomát (LL.D.) szerzett. John Machin és John Keill alatt tanult matematikát, amikor megoldást talált az oszcillációs középpont problémájára, bár a felfedezését 1714 májusáig nem publikálta, és Johann Bernoulli megpróbálta eltulajdonítani a felfedezést. 1712-ben beválasztották a Royal Society tagjai közé, és ugyanabban az évben tagja volt a Sir Isaac Newton és Gottfried Wilhelm Leibniz közötti, a kalkulus feltalálásáról szóló ellentétet elbíráló bizottságnak. 1714. január 13-tól 1718. október 21-ig a társaság titkárának a szerepét töltötte be. 1715-ben jelent meg legfontosabb műve, a Methodus Incrementorum Directa et Inversa, amelyben megalapozta a véges differenciás kalkulust, és ebben szerepelt a híres, róla elnevezett tétel, a Taylor-tétel, amelynek a fontosságát akkor még nem ismerték fel. Ebben az évben jelent meg a lineáris perspektívát taglaló esszéje is.

Ezt követően a munkái filozofikusabb és vallásosabbak lettek. Montmort grófjával levelezett Nicolas Malebranche munkáiról. A papírjai között Aix-la-Chapelle-ből visszatértekor írt, „A zsidó áldozatokról” és „A vérfogyasztás törvényszerűségéről” íródott, befejezetlen értekezéseket találtak.

Először 1721-ben házasodott meg, felesége, Brydges Wallingtonból, Surreyből való volt. Az apja ellenezte a frigyet, és a kapcsolatuk elhidegült. 1723-ban Brydges és az újszülött fiuk is belehalt szülésbe. Az elkövetkező két évet családjánál töltötte a család patrixbourne-i birtokán. 1725-ben házasodott újra az apja jóváhagyásával, a kenti Olantigh-ból származó Sabetta Sawbridge-et vette feleségül. Második felesége is a szülésbe halt bele 1730-ban, viszont lányuk, Elizabeth életben maradt.

Taylor egészségi állapotának hanyatlása következtében, 1731. december 29-én Londonban meghalt.

Emlékezete

A Taylor-kráter egy becsapódási kráter a Holdon, amelyet Brook Taylorról neveztek el.

Írásai

Fordítás

Jegyzetek

  1. ↑ "MacTutor History of Mathematics archive".
  2. ↑ "TAYLOR, John (1655-1729), of Bifrons, Patrixbourne, Kent | History of Parliament Online". www.historyofparliamentonline.org (angol nyelven). 2015. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 10.
  3. 1 2 "ÖNB-ANNO - The Gentleman's Magazin". anno.onb.ac.at. Hozzáférés: 2021. április 10.
  4. 1 2 3 4 5 "Taylor, Brook". 1911 Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Volume 26. {{cite journal}}: |volume= has extra text (súgó)
  5. ↑ "Brook, Taylor; A Cambridge Alumni Database" (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. április 10.
  6. ↑ "Planetary Names: Crater, craters: Taylor on Moon". planetarynames.wr.usgs.gov (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. április 10.