Bryan Stevenson

Bryan Stevenson
2012-ben
2012-ben
Született1959. nevember 14. (66 éves)
Milton(wd), Delaware, USA
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozásaügyvéd
Iskolái
  • John F. Kennedy School of Government
  • Harvard Law School
  • Eastern University
  • Cape Henlopen High School
Kitüntetései
Lista
  • Four Freedoms Award – Freedom from Fear
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • Reebok Human Rights Award (1989)
  • MacArthur Fellows Program (1995)
  • Olof Palme-díj (2000)
  • Gruber Prize for Justice (2009)
  • Lannan Cultural Freedom Prize (2014)
  • a Harvard Egyetem díszdoktora (2015)
  • honorary degree from Spelman College (2018)
  • honorary doctor of the University of Miami (2019. február 5.)
  • Megélhetési Jog díj (2020)
  • National Humanities Medal (2021)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bryan Stevenson témájú médiaállományokat.

Bryan Stevenson (Milton, 1959. november 14. –) amerikai jogász, társadalmi igazságossági aktivista, a New York University School of Law(wd) jogászprofesszora, az Equal Justice Initiative(wd) alapítója és ügyvezető igazgatója. Az alabamai Montgomeryben székel, és a büntető igazságszolgáltatási rendszerben a szegényekkel és a kisebbségekkel, különösen a gyermekekkel szembeni előítéletesség ellen küzd. Segített elérni, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága olyan döntéseket hozzon, amelyek megtiltják a 18 év alatti gyermekek halálra vagy feltételes szabadlábra helyezés nélküli életfogytiglani börtönbüntetésre ítélését.

Stevensont a Just Mercy című 2019-es jogi drámafilmben ábrázolták, amely a 2014-es Just Mercy: A Story of Justice and Redemption (Just Mercy: Az igazságosság és a megváltás története) című memoárja alapján készült. A memoárban elmesélte, hogyan dolgozott együtt Walter McMilliannel(wd), akit igazságtalanul ítéltek el és ítéltek halálra.

Stevenson kezdeményezte a montgomery-i Nemzeti Emlékművet a Békéért és Igazságosságért(wd), amely az 1877 és 1950 között a déli államok tizenkét államában meglincselt több mint 4000 afroamerikai nevét őrzi. Azt állítja, hogy a rabszolgaság és a lincselések története befolyásolta a halálos ítéletek későbbi magas arányát délen, ahol azt aránytalanul nagy számban alkalmazták a kisebbségekre. Egy kapcsolódó múzeum, "Az Örökség Múzeum: A rabszolgaságtól a tömeges bebörtönzésig" nevű múzeum értelmezésekkel mutatja be a kapcsolatot a lincseléseknek az újjáépítési korszak utáni időszaka és a színesbőrűek bebörtönzésének és kivégzésének magas aránya között az Egyesült Államokban.

Fiatalkora

Bryan A. Stevenson 1959. november 14-én született Miltonban(wd), egy dél-delaware-i kisvárosban. Édesapja, idősebb Howard Carlton Stevenson Miltonban nőtt fel, édesanyja, Alice Gertrude (Golden) Stevenson pedig Philadelphiában született és nőtt fel. Családja a 20. század eleji nagy népvándorlás során Virginiából költözött a városba. Két testvére van: egy bátyja, Howard Jr. és egy nővére, Christy.

Mindkét szülő az állam északi részébe ingázott a munka miatt, idősebb Howard egy General Foods feldolgozóüzemben dolgozott laboratóriumi technikusként, Alice pedig a Dover Légierő Bázison(wd) dolgozott esélyegyenlőségi tisztként. Gyermekei számára különösen hangsúlyozta az oktatás fontosságát.

Stevenson családja a Prospect Afrikai Metodista Episzkopális Templomba(wd) járt, ahol Stevenson gyerekként zongorázott és énekelt a kórusban. Későbbi nézeteit az Afrikai Metodista Episzkopális Egyház erős hite befolyásolta, ahol a templomba járókat azért ünnepelték, mert „felálltak, miután elestek”. Ezek a tapasztalatok alapozták meg azt a meggyőződését, hogy „minden egyes ember a társadalmunkban több, mint a legrosszabb dolog, amit valaha tett”.

Amikor Stevenson 16 éves volt, anyai nagyapját, Clarence L. Goldent halálra késelték philadelphiai otthonában egy rablás során. A gyilkosok életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, amit Stevenson igazságosnak tartott. Stevenson így nyilatkozott a gyilkosságról: „Mivel a nagyapám idősebb volt, a gyilkossága különösen kegyetlennek tűnt. De én egy olyan világból jöttem, ahol a bosszú helyett a megváltást értékeltük”.

Stevenson gyermekként foglalkozott a szegregációval és annak örökségével. Első osztályéveit egy „színes” általános iskolában töltötte. Mire második osztályba lépett, az iskolája hivatalosan már nem volt szegregált, de a régi szegregációs szabályok még mindig érvényben voltak. A fekete gyerekek külön játszottak a fehérektől, és az orvosi vagy fogorvosi rendelőben a színes gyerekek és szüleik továbbra is a hátsó ajtót használták, míg a fehérek az elsőn keresztül mentek be. Az uszodák és más közösségi létesítmények nem hivatalosan szegregáltak. Stevenson apja, aki a környéken nőtt fel, nyugodtan vette a mélyen gyökerező rasszizmust, de anyja nyíltan ellenezte a de facto szegregációt. Egy 2017-es interjúban Stevenson felidézte, hogyan tiltakozott az édesanyja az ellen a nap ellen, amikor a város színes gyerekei sorban álltak a gyermekbénulás elleni oltási állomás hátsó ajtajánál, hogy megkapják az oltást, és órákig várakoztak, miközben a fehér gyerekek mentek be először.

Iskolái

Stevenson a Cape Henlopen középiskolába járt, és 1978-ban érettségizett. A futball- és baseballcsapatban játszott. A diákközösség elnöke is volt, és megnyerte az Amerikai Légió(wd) nyilvános beszédversenyeit. Bátyja, Howard, némi elismerést kap Stevenson retorikai képességeinek csiszolásában való közreműködéséért: „Úgy vitatkoztunk, ahogy a testvérek vitatkoznak, de ezek komoly viták voltak, amelyeket, azt hiszem, anyánk és a családunk felnövekedésének körülményei inspiráltak.”

Stevenson ösztöndíjat nyert a pennsylvaniai St. Davidsban található Eastern Egyetemre. Az egyetemen az egyetemi gospel kórust vezette. 1981-ben diplomázott filozófia szakon az Eastern-en. 1985-ben a Harvard jogi karán szerzett jogi doktori címet, valamint a szintén a Harvard Egyetemen működő John F. Kennedy School of Government(wd) közpolitikai mesterképzésén. A jogi egyetem alatt Elizabeth Bartholet(wd) faji és szegénységi peres ügyekkel foglalkozó kurzusának részeként Stephen Bright(wd) Southern Center for Human Rights nevű szervezeténél dolgozott, amely a halálraítélteket képviseli egész délen. E munka során Stevenson megtalálta hivatását.

Pályája

Southern Center for Human Rights

Miután 1985-ben diplomázott a Harvardon, Stevenson Atlantába költözött, és teljes munkaidőben csatlakozott a Southern Center for Human Rights-hoz. A központ régiónként osztotta fel a munkát, és Stevensont Alabamába osztották be. 1989-ben kinevezték az alabamai művelet, egy forrásközpont és halálbüntetés-védelmi szervezet vezetésére, amelyet a kongresszus finanszírozott. Volt egy központja Montgomeryben, az állam fővárosában.

Egyenlőbb igazságszolgáltatásra irányuló kezdeményezés

Amikor az Egyesült Államok Kongresszusa megszüntette a halálbüntetés elleni védelem finanszírozását, Stevenson átalakította a központot, és megalapította a nonprofit Equal Justice Initiative (EJI) nevű nonprofit szervezetet Montgomeryben. 1995-ben MacArthur-ösztöndíjat(wd) kapott, és az összes pénzt a központ támogatására fordította. Garantálta, hogy Alabamában bárkit megvédjenek, akit halálbüntetésre ítéltek, mivel ez volt az egyetlen állam, amely nem biztosított jogi segítséget a halálraítéltek számára. Itt a legmagasabb az egy főre jutó halálbüntetések aránya is.

Az EJI(wd) egyik első ügye Walter McMillian ítélethozatal utáni fellebbezése volt, aki halálraítélt volt, miután gyilkosságért elítélték. Stevenson képes volt a vád minden elemét hiteltelenné tenni, ami ahhoz vezetett, hogy McMilliant 1993-ban felmentették és kiengedték a börtönből.

Stevenson különösen aggódik a 18 év alatti, gyermekkorban elkövetett bűncselekményekért elítélt személyek túlságosan szigorú ítéletei miatt. 2005-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Roper kontra Simmons(wd) ügyben úgy döntött, hogy a 18 év alattiakra kiszabott halálbüntetés alkotmányellenes. Stevenson azon dolgozott, hogy a bíróság gondolkodását a megfelelő büntetésről kiterjesszék a 17 éves kor alatt elítélt gyermekekre vonatkozó kapcsolódó ügyekre is.

Az EJI peres kampányt indított, hogy felülvizsgálják azokat az ügyeket, amelyekben gyermekeket ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre feltételes szabadlábra helyezés nélkül, beleértve az emberölés nélküli eseteket is. A Miller kontra Alabama(wd) ügyben (2012) az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úttörő jelentőségű döntésében kimondta, hogy a 17 éves vagy annál fiatalabb gyermekekre kiszabott, feltételes szabadságra bocsátás nélküli életfogytiglani büntetés alkotmányellenes; döntésük 29 állam törvényeit érintette. 2016-ban a Montgomery kontra Louisiana(wd) ügyben a bíróság úgy döntött, hogy ezt a döntést visszamenőlegesen kell alkalmazni, ami országszerte 2300 olyan személy ítéletét érintheti, akiket még gyermekkorukban életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek.

2022-ig az EJI több mint 130 embert mentett meg a halálbüntetéstől. Emellett szegény embereket képviselt, embereket védett a fellebbezés során, téves ítéleteket semmisített meg, és a büntető igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható előítéletek enyhítésén dolgozott.

„Van egy igazságszolgáltatási rendszerünk ebben az országban, amely sokkal jobban bánik veled, ha gazdag és bűnös vagy, mint ha szegény és ártatlan.”

– Bryan Stevenson

A rabszolgaság elismerése

Az EJI irodái az Alabama folyónál lévő kikötő közelében vannak, ahol a rabszolgákat kirakodták a hazai rabszolga-kereskedelemben; ugyanilyen távolságra van a Court Square, „az ország egyik legnagyobb rabszolgaárverési helyszíne”. Stevenson megjegyezte, hogy Montgomery belvárosában „tucatnyi” történelmi emléktábla és számos, a Konföderáció történetéhez kapcsolódó emlékmű található, de semmi sem ismeri el a rabszolgaság történetét, amelyre a Dél gazdagsága épült, és amelyért a polgárháborút vívta. Javaslatot tett az államnak, és dokumentációt nyújtott be három rabszolgasági helyszínhez, amelyeken történelmi jelzőtáblák vannak; az alabamai levéltári és történelmi minisztérium közölte vele, hogy „a lehetséges viták miatt nem kívánja szponzorálni az emléktáblákat”. Stevenson egy afroamerikai történész csoporttal együttműködve szponzorálta a projektet; a csoport 2013-ban állami jóváhagyást kapott a három emléktáblára, és ezeket Montgomeryben már fel is állították.

Nemzeti emlékmű a békéért és az igazságosságért

Stevenson hat hektárnyi volt állami lakótelepi területet vásárolt Montgomeryben egy új projekt, a Nemzeti Emlékmű a Békéért és Igazságosságért (National Memorial to Peace and Justice(wd)) kialakításához, amely annak a közel 4000 személynek állít emléket, akiket 1877 és 1950 között meglincseltek a déli államokban. Számos lincselést nyíltan, csőcselék és tömegek előtt hajtottak végre a megyei törvényszékek terein. Stevenson azzal érvelt, hogy a fehér csőcselék által elkövetett, bíróságon kívüli lincselések története szorosan összefügg az Alabamában és más déli államokban később kiszabott halálos ítéletek magas arányával, valamint azzal, hogy ezeket aránytalanul nagy arányban alkalmazták kisebbségi emberekre. Azt állítja továbbá, hogy ez a történelem befolyásolja a kisebbségekkel szembeni elfogultságot, ami az országszerte aránytalanul magas tömeges bebörtönzési arányokban nyilvánul meg. Az emlékművet 2018 áprilisában avatták fel.

Az emlékműhöz kapcsolódik a Hagyatéki Múzeum: A rabszolgaságtól a tömeges bebörtönzésig, amely szintén 2018. április 26-án nyílt meg. Az egykori rabszolgaraktárban található kiállítási tárgyak között szerepelnek a lincselésről, a faji szegregációról és a tömeges bebörtönzésről szóló anyagok a 20. század vége óta. Stevenson kifejti, hogy a színes bőrűekkel való bánásmód a büntető igazságszolgáltatási rendszerben hogyan kapcsolódik a rabszolgaság történetéhez és a kisebbségekkel való későbbi bánásmódhoz a déli államokban.

A szerző

Stevenson írta a kritikusok által elismert Just Mercy: A Story of Justice and Redemption című (Az igazság és a megváltás története) könyvét, amelyet 2014-ben a Spiegel & Grau adott ki. A Time magazin 2014-ben beválasztotta a „10 legjobb nonfiction könyv” közé, a The New York Times pedig a „100 figyelemre méltó könyv” közé. Elnyerte a 2015-ös Andrew Carnegie Medal for Excellence in Nonfiction és a 2015-ös Dayton Literary Peace Prize for Nonfiction díjat. A könyv alapján készült Just Mercy című filmet, amelynek főszerepében Michael B. Jordan alakítja Stevensont, és amelynek maga Stevenson a producere, 2019. szeptember 6-án mutatták be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon, és 2019. december 25-én került a mozikba.

Speaker

Stevenson aktív nyilvános beszédeket tart, nagyrészt az EJI munkájához szükséges adományok gyűjtése érdekében. A kaliforniai Long Beachen tartott TED2012-es beszédével az interneten is széles közönséghez jutott. Előadását követően a konferencia résztvevői több mint 1 millió dollárral járultak hozzá a Stevenson által indított kampány finanszírozásához, amelynek célja annak a gyakorlatnak a megszüntetése, hogy az elítélt gyermekeket felnőtt börtönökben és fegyházakban helyezzék el. 2020 áprilisáig több mint 6,5 millió alkalommal tekintették meg az előadását.

Stevenson volt a diplomaosztó szónoka és számos tiszteletbeli diplomát kapott, többek között a következő intézményektől: Delaware-i Egyetem, 2016, a jogtudományok tiszteletbeli doktora; Williams Főiskola, 2016, tiszteletbeli doktori cím; Chicagói Loyola Egyetem(wd), Stritch School of Medicine, 2011, Doctor of Humane Letters, honoris causa; College of the Holy Cross(wd), 2015; Wesleyánus Egyetem, 2016, díszdoktori cím; University of Mississippi(wd), 2017-es fall convocation; Északkeleti Egyetem, 2017 fall convocation; Emory Egyetem, 2020 tavaszi diplomaosztó és a jogi tudományok tiszteletbeli doktora.

2017 júniusában Stevenson tartotta a 93. Ware Lecture előadást az Unitárius Egyetemista Szövetség közgyűlésén New Orleansban, Louisiana államban.

Stevenson a PRX(wd) Radiotopia Criminal című podcastjának 45. epizódjában szerepel. A műsorvezető Phoebe Judge(wd) beszélgetett Stevensonnal a 30 év alatt szerzett tapasztalatairól, amit azzal töltött, hogy embereket szabadított ki a halálsorból, és arról, hogy mit gondol a kegyelmet érdemlőkről.

2018. május 24-én Stevenson tartotta a Johns Hopkins Egyetem 2018-as évfolyamának ünnepi beszédét.

2019. május 20-án Stevenson beszédet mondott a Pennsylvaniai Egyetemen.

2021. május 21-én a Freedom, Justice, and Hope with Bryan Stevenson premierje volt a Jazz at Lincoln Centerben(wd), ahol a rasszizmus amerikai narratívájáról elmélkedett, és olyan zongoradarabokat adott elő, mint a "Honeysuckle Rose"(wd).

2022. május 8-án Stevenson tartott beszédet a Virginia állambeli Harrisonburgban található Keleti Mennonita Egyetemen(wd). Ő lett a második, aki tiszteletbeli doktori címet kapott az egyetemen, a másik pedig a Nobel-békedíjas Leymah Gbowee.

2023. május 7-én Stevenson beszédet mondott az Ohiói Állami Egyetem(wd) 2023-as kurzusának kezdeti beszédében.

2023. október 5-én Stevenson felszólalt a washingtoni spokane-i Whitworth Egyetem elnöki vezetési fórumán, ahol tiszteletbeli doktori címet kapott.

Díjak és kitüntetések

2018 novemberében Stevenson megkapta a Benjamin Franklin-díjat(wd) az Amerikai Filozófiai Társaságtól(wd), mint "Dob major for Justice and Mercy". 2020-ban Nasrin Sotoudeh-val(wd), Alesz Bjaljackival és Lottie Cunningham Wrennel(wd) megosztotta a Megélhetési Jog díjat(wd).

2024-ben beválasztották az Amerikai Filozófiai Társaságba.

Magánélete

Stevenson élethosszig tartó agglegény, és kijelentette, hogy karrierje összeegyeztethetetlen a házas élettel. 1985 óta az alabamai Montgomeryben él.

Publikációk

By Bryan Stevenson:

By EJI:

Adaptációk

Magyarul megjelent

Jegyzetek

  1. ↑ "Bryan Stevenson, Advisory Board Member". Open Society Foundations. Hozzáférés: 2016. szeptember 3.
  2. ↑ "Bryan Stevenson". John D. and Catherine T. MacArthur Foundation. 1995. július 1. Hozzáférés: 2016. szeptember 3.
  3. ↑ "2000 – Bryan Stevenson". Hozzáférés: 2016. szeptember 3.
  4. ↑ "gruber.yale.edu/justice/2009/bryan-stevenson". Hozzáférés: 2016. szeptember 3.
  5. ↑ "www.harvard.edu/on-campus/commencement/honorary-degrees". Hozzáférés: 2019. május 7.
  6. ↑ "www.spelman.edu/docs/honorary-degrees/honorary-degree-recipients---1977-present---as-of-november-2022---revised-(012023).pdf?sfvrsn=f4347e51_2" (PDF).
  7. ↑ "commencement.miami.edu/about-us/archives/honorary-degree-recipients/index.html".
  8. ↑ "El Premio Right Livelihood 2020 honra a activistas por los derechos humanos y civiles, la democracia y la libertad". 2020. október 1. Hozzáférés: 2020. október 2.
  9. ↑ bryan-stevenson
  10. ↑ "www.lib.ua.edu/Alabama_Authors/?p=4580".
  11. 1 2 3 4 Az Equal Justice Initiative (EJI) egy nonprofit szervezet, amelynek székhelye az alabamai Montgomeryben található, és amely jogi képviseletet biztosít olyan fogvatartottaknak, akiket esetleg tévesen ítéltek el bűncselekményért, valamint olyan szegény fogvatartottaknak, akiknek nincs hatékony képviseletük, és másoknak, akiktől megtagadták a tisztességes eljárást.
  12. 1 2 McGreal, Chris (2018. április 1.). "I went to death row for 28 years through no fault of my own". The Guardian (angol nyelven). Hozzáférés: 2018. április 1.
  13. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Barrett, Paul (2007). "Bryan Stevenson's Death-Defying Acts". NYU Law Magazine. Hozzáférés: 2015. szeptember 27.
  14. ↑ A nagy migráció, amelyet néha fekete migrációnak is neveznek, hatmillió afroamerikai elköltözése volt az Egyesült Államok déli vidéki területeiről a városi Északkeletre, Közép-Nyugatra és Nyugatra 1910 és 1970 között.
  15. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Toobin, Jeffrey (2016. augusztus 15.). "The Legacy of Lynching, on Death Row". Profiles. The New Yorker. Condé Nast (published 2019. augusztus 22.).
  16. 1 2 3 4 5 6 7 Grant, Meg (1995. november 27.). "A Stubborn Alabama Lawyer Stands Alone Between Death and His Clients". People (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. október 29.
  17. ↑ Ezra Klein (2017. május 16.). "Bryan Stevenson on why the opposite of poverty isn't wealth; it's justice". The Ezra Klein Show. Vox Podcast Media Network. Hozzáférés: 2018. december 31.
  18. ↑ Biography Bryan Stevenson - website of The HistoryMakers
  19. ↑ Moorer, Regina (2018. november 28.). "Equal Justice Initiative". Encyclopedia of Alabama (published 2013. június 14.). Hozzáférés: 2015. április 3.
  20. ↑ Alexander, Bryan. "How accurate is 'Just Mercy'? The real case behind Michael B. Jordan's Bryan Stevenson movie". USA TODAY (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. július 15.
  21. ↑ Applebome, Peter (1993. március 3.). "Alabama Releases Man Held On Death Row for Six Years". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2020. július 15.
  22. ↑ "Death in Prison Sentences". Equal Justice Initiative (angol nyelven). 2012. október 1. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. október 30.
  23. ↑ "Death Penalty". eji.org. Hozzáférés: 2022. augusztus 17.
  24. ↑ "The National Memorial for Peace and Justice". Equal Justice Initiative. 2017. október 31.
  25. ↑ Ortiz, Erik (2018. április 28.). "New museum on America's history of lynchings invokes powerful emotions" (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. január 12.
  26. ↑ Riley, Ricky (2016. június 20.). "Social Justice Activist Smashes Myth that Slavery Ended in 1865 With Brilliant Examination". Atlanta Black Star (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2019. október 30.
  27. ↑ Warden, Rob (2014. október 23.). "Book review: 'Just Mercy: A Story of Justice and Redemption' by Bryan Stevenson". The Washington Post (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2019. október 30.
  28. 1 2 "Anthony Doerr wins Carnegie Medal for fiction". Midcontinent Communications. Associated Press. 2015. június 28. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. június 28.
  29. ↑ "Bryan Stevenson, 2015 Nonfiction Winner". Dayton Literary Peace Prize. 2017. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 24.
  30. ↑ N'Duka, Amanda (2018. április 20.). "Warner Bros Dates Melissa McCarthy Comedy 'Superintelligence' & Michael B. Jordan's 'Just Mercy'". Deadline.
  31. ↑ Lillie, Ben (2012. március 1.). "All of our survival is tied to the survival of everyone: Bryan Stevenson at TED2012". TED Blog. TED Conferences. Hozzáférés: 2012. március 6.
  32. ↑ Anderson, Chris (2012. március 5.). "TED's first response to Bryan Stevenson's talk on injustice". TED Blog. TED Conferences. Hozzáférés: 2012. március 6.
  33. ↑ We need to talk about an injustice
  34. ↑ Rhodes, Jerry (2016. március 28.). "167th Commencement - UDaily". UDaily. University of Delaware Office of Communications & Marketing. Hozzáférés: 2016. augusztus 24.
  35. ↑ "Commencement 2016". Udel.edu. Hozzáférés: 2016. július 24.
  36. ↑ "Williams College Announces Its 2016 Honorary Degree Recipients" (Press release). Williams College Office of Communications. 2016. március 16. Hozzáférés: 2016. július 24.
  37. ↑ Loyola University Chicago, Office of Registration & Records
  38. ↑ Stevenson, Bryan. "2015 Commencement Address". College of the Holy Cross: College of the Holy Cross. Hozzáférés: 2016. december 24.[halott link]
  39. ↑ Rubenstein, Laura (2016. május 22.). "Honorary Degree Recipient Bryan Stevenson Delivers 2016 Commencement Speech (with video)". News @ Wesleyan. 2017. május 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 15.
  40. ↑ "Author Bryan Stevenson Challenges UM Freshmen, First-Year Students - Ole Miss News". Ole Miss News (amerikai angol nyelven). 2017. augusztus 23. Hozzáférés: 2017. augusztus 24.
  41. ↑ "Event Information - First Pages at Northeastern University". First Pages at Northeastern University. Archived from the original on 2017. szeptember 4. Hozzáférés: 2017. szeptember 4.
  42. ↑ "Commencement 2020 | Emory University | Atlanta GA". alumni.emory.edu (angol nyelven). 2020. július 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. július 7.
  43. ↑ "Ware Lecture". Unitarian Universalist Association (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. május 15.
  44. ↑ "Just Mercy". Criminal. Radiotopia. 2016. július 16. Hozzáférés: 2017. június 17.
  45. ↑ Stevenson, Bryan (2018. május 24.). "A Blueprint for How to Change the World". Johns Hopkins University. Hozzáférés: 2020. június 26.. We need you to leave this university with high expectations for what you can do to create a more just world
  46. ↑ "Criminal-justice reformer Bryan Stevenson to speak at Penn's 263rd Commencement". Penn Today (amerikai angol nyelven). 2019. április 29. Hozzáférés: 2022. július 18.
  47. ↑ "Jazz At Lincoln Center Presents "Freedom, Justice, And Hope" performed by The Jazz at Lincoln Center Orchestra with Wynton Marsalis With Special Guest Bryan Stevenson". wyntonmarsalis.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 27.
  48. ↑ "EMU confers 408 degrees, as Bryan Stevenson is awarded university's second honorary doctorate". EMU News (amerikai angol nyelven). 2022. május 9. Hozzáférés: 2022. május 11.
  49. ↑ "'Just Mercy' author Bryan Stevenson to deliver spring 2023 commencement address". Hozzáférés: 2023. június 4.
  50. ↑ "Bryan Stevenson, Author, Lawyer and Founder of the Equal Justice Initiative, to be Featured Speaker at Whitworth President's Leadership Forum".
  51. 1 2 American Philosophical Society (2018). "2018 Benjamin Franklin Medal". www.amphilsoc.org. Hozzáférés: 2019. április 6.
  52. ↑ "The American Philosophical Society Welcomes New Members for 2024".
  53. ↑ "Bryan Stevenson honored with National Civil Rights Museum's Freedom Award and ABA's Thurgood Marshall Award", NYU Law News, August 9, 2016.
  54. ↑ "2000 – Bryan Stevenson | OLOF PALMES MINNESFOND" (svéd nyelven). Hozzáférés: 2020. december 17.
  55. ↑ "2009 Gruber Justice Prize Press Release | Gruber Foundation". gruber.yale.edu. Hozzáférés: 2020. december 17.
  56. ↑ Archives Trust Fund Annual Report 2011 (PDF) (Report). 2011. 12. o. Hozzáférés: 2020. december 22.
  57. ↑ "2012 American Ingenuity Award Winners". Smithsonian Magazine. Smithsonian. 2019. október 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 11.
  58. ↑ "2015 – Dayton Literary Peace Prize" (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. december 17.
  59. ↑ Williams, Serena (2015. április 16.). "The 100 Most Influential People: Bryan Stevenson". Time Magazine (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. december 23.
  60. ↑ "Princeton awards six honorary degrees". Princeton University (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. december 17.
  61. ↑ Admin (2017. január 26.). "Oxford Announces Honorary Degrees For 2017 | Connected Oxford". Connected Oxford (brit angol nyelven). 2021. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. december 17. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  62. ↑ "2017 Stowe Prize Winner Is..." myemail.constantcontact.com. Hozzáférés: 2020. december 17.
  63. ↑ Locker, Melissa (2018. november 15.). "People's Choice Awards 2018: The Wildest, Weirdest Moments". Time (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. december 17.
  64. ↑ "Golden Plate Awardees of the American Academy of Achievement". www.achievement.org. American Academy of Achievement.
  65. ↑ "Bryan Stevenson (USA)". The Right Livelihood Foundation (brit angol nyelven). 2021. január 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. december 17. {{cite news}}: More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)
  66. ↑ Tucke, Katheryn (2020. szeptember 22.). "Criminal Defense Lawyers Honor 'Just Mercy' Author". Daily Report (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. december 17.
  67. ↑ "Honoring global citizens". amsterdamnews.com. 2020. december 17. Hozzáférés: 2021. február 2.
  68. ↑ Littleton, Cynthia (2020. december 18.). "Global Citizen Keeps Eye on Prize Despite Pandemic Challenges". Variety (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. február 2.
  69. ↑ "EJI Founder Bryan Stevenson Receives Fitzgerald Museum Literary Prize for Excellence in Writing Award". 2020. december 21.
  70. ↑ "Bryan Stevenson, Author, Lawyer and Founder of the Equal Justice Initiative, to be Featured Speaker at Whitworth President's Leadership Forum". www.news.whitworth.edu.
  71. ↑ "Stockholm Prize in Criminology awarded to practitioners working to reduce cruel and unusual punishment". CIVIS - A European Civic University (olasz nyelven). Hozzáférés: 2025. január 14.
  72. ↑ Lartey, Jamiles (2019. június 26.). "Bryan Stevenson: the lawyer devoting his life to fighting injustice". The Guardian (brit angol nyelven). ISSN 0261-3077. Hozzáférés: 2020. szeptember 27.
  73. ↑ "Bryan Stevenson". People (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. szeptember 27.
  74. ↑ Lantz, Brianna (2020. január 9.). "Breaking Bonds of Silence: An Interview with Bryan Stevenson". Nations Media (amerikai angol nyelven). Archived from the original on 2020. szeptember 27. Hozzáférés: 2020. szeptember 27.

További információk

Fordítás