CP/M
| CP/M | |
 | |
| Egy képernyőmentés a CP/M-86-ról. | |
| Fejlesztő | Digital Research, Inc. / Gary Kildall |
| Forráskód | nyílt |
| Programozási nyelv | PL/M |
| Stabil verzió | 3.1 (1982) |
| Kernel | monolitikus |
| Felhasználói felület | Parancssoros felhasználói felület |
| Elérhető | Assembler, BASIC, Modula-2, Pascal etc. |
| Licenc | Eredetileg zárt forráskódú, jelenleg a BSD operációs rendszerre hasonlít |
| Státusz | történelmi /elavult/ |
| Weboldal | http://www.cpm.z80.de/ |
A CP/M egy operációs rendszer, melyet az Intel 8080 mikroprocesszorokra alapozott mikroszámítógépekhez dolgozott ki Gary Kildall a Digital Research Inc.-ben. Kezdetben 8 bites Intel 8080 processzorokon futott az egy feladatos rendszer (nincs párhuzamos programfutás), és max. 64 kilobyte memóriát használt, később készíttek 16 bites 8086/8088 processzorokon futó verziót is (CP/M-86). A CP/M alapján többfeladatos rendszer is készült, az MP/M.
Két változat is létezett a CP/M rövidítés kifejtésére: Control Program/Monitor vagy a Control Program for Microcomputers.
Hardvermodell
Minimális 8 bites CP/M rendszer a következő komponenseket tartalmazta:
- számítógép terminál (általában ASCII karakter kiosztással),
- Intel 8080 (esetleg 8085), vagy Zilog Z80 mikroprocesszor,
- legalább 16 kilobyte RAM,
- minimális rendszertöltő a ROM-ba építve,
- legalább egy mágneslemez meghajtóegység.
Az egyetlen hardverrendszer, amelyet a Digital Research kereskedelmi forgalomba hozott a CP/M volt, amely támogatást nyújtott az Intel 8080 fejlesztői rendszerhez is. A CP/M operációs rendszerrel kompatibilis rendszerek gyártói a saját maguk által összeszerelt gépeket forgalmaztak. Ezek tartalmazták a memóriát, lemezmeghajtókat és egyéb bővítő eszközöket.
A CP/M-80 képes futni a Zilog Z80 processzoron alapuló rendszereken is, mivel a Z80 felülről kompatibilis a 8080-nal, azonban nem minden CP/M használja ki a Z80-as processzornál rendelkezésre álló speciális utasításokat.
Az operációs rendszer komponensei
A 8 bites változatban futás közben a memóriában betöltődött CP/M operációs rendszernek három komponense van:
- Basic Input/Output System vagy BIOS,
- Basic Disk Operating System vagy BDOS,
- Console Command Processor vagy CCP.
A BIOS és a BDOS memóriarezidensek, míg a CCP-t az alkalmazások felülírhatják, ebben az esetben a BDOS ismételten betölti a CCP-t az alkalmazás lefutása után. Ezek a komponensek a memória 'tetején' (magas címein) helyezkezdnek el, a felhasználói program pedig a 0100H címre töltődik. (Az első 256 byte adatterületeknek és belépési pontoknak van fenntartva, a BDOS szolgáltatásait például a CALL 5 utasítással érhetjük el.)
Továbbá nagyszámú tranziens parancsot biztosítottak a szabványos feladatokhoz. A tranziens (külső) parancsok fájlban helyezkednek el a lemezen .COM fájlkiterjesztéssel.
Örökség
Kimutathatóan számos viselkedését örököltek a Microsoft Windows modern verziói a CP/M-től, mivel visszafelé kompatibilisek voltak az MS-DOS-sal, amely megpróbált némi visszafelé kompatibilitást nyújtani a CP/M-mel. A 8.3-as fájlnév, amely sztenderd az MS-DOS-ban és Windows 3.x-ban, eredetileg a CP/M sajátja volt. A joker karakter illesztő algoritmus, amelyet a Windows parancssor is használ, CP/M-en alapult, továbbá szintén ilyenek a fenntartott fájlnevek a kimenet átirányítására a nyomtatóra ("PRN"), ill. a konzolra ("CON"). Továbbá a szövegfájl végét jelző "^Z" karakter és a copy parancs működése szintén visszavezethető a CP/M-re.
Jegyzetek
- ↑ "OLDCOMPUTERS.COM Compupro 8/16". 2016. január 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. április 6.
- ↑ Newton, Harry (2000). Newton's Telecom Dictionary. New York, NY: CMP Books. 228. o. ISBN 1-57820-053-9.
- ↑ Betöltés után a tárban(memóriában) maradó rendszerprogram
- ↑ Chen, Raymond. "Why does MS-DOS use 8.3 filenames instead of, say, 11.2 or 16.16?". The Old New Thing. Hozzáférés: 2010. december 17.
- ↑ Chen, Raymond. "How did wildcards work in MS-DOS?". The Old New Thing. Hozzáférés: 2010. december 17.
- ↑ Chen, Raymond. "What's the deal with those reserved filenames like NUL and CON?". The Old New Thing. Hozzáférés: 2010. december 17.
- ↑ Chen, Raymond. "Why do text files end in Ctrl+Z?". The Old New Thing. Hozzáférés: 2010. december 17.
