Caligo illioneus

Caligo illioneus
Felülről
Felülről
és alulról
és alulról
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Morphinae?/Szemeslepkék (Satyrinae)?
Nemzetség: Brassolini
Alnemzetség: Brassolina
Nem: Caligo
Hübner, 1819
Faj: C. illioneus
Tudományos név
Caligo illioneus
(Cramer, 1775)
Szinonimák
  • Papilio illioneus Cramer, [1775]
  • Caligo illioneus polyxenus Stichel, 1903
  • Caligo saltus Kaye, 1904
  • Caligo oberon Butler, 1870
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Caligo illioneus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Caligo illioneus témájú kategóriát.

A Caligo illioneus a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Caligo illioneus előfordulási területe Közép- és Dél-Amerika. A következő országokban lelhető fel: Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela.

Alfajai

Megjelenése

A szárnyfesztávolsága körülbelül 12–15 milliméter. Ennél a nagy méretű Caligo-fajnál a szárnyak felső fele a rikító kéktől a lilásig változik, sötétbarna szélekkel. A szárnyak alsó fele világosbarna sötétbarna mintázatokkal; a hátsó szárnyakon sárga szegélyes sötétbarna szemfoltok láthatok, melyek a baglyok szemeit hivatottak utánozni.

A fiatal hernyó 10 centiméteres és zöldes színű; a testén sárga csíkok is láthatók. Az idősebb hernyó 12 centiméteres; és testének színe világosbarnára változik, sötétbarna hosszanti csíkokkal.

Életmódja

Az esőerdőket és a másodlagos erdőket (újranőtt erdők, melyeket korábban leégettek vagy kivágtak) választja élőhelyül. A hernyó főleg banánfajokkal (Musa) táplálkozik, emiatt a termesztett banán (Musa x paradisiaca) egyik kártevőjének számít. Az imágó a rothadó gyümölcsök levét fogyasztja.

Források

Fordítás

További információk