Carterinida

Carterinida
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Rhizaria
Törzs: Retaria
Altörzs: Likacsosházúak (Foraminifera)
Osztály: Globothalamea
Rend: Carterinida
Kládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Carterinida témájú rendszertani információt.
SEM-fotomikrogáf a Carterina spiculotesta házáról, ahol a ház szerves mátrixán tüskék láthatók.

A Carterinida többkamrás likacsosházúak rendje a Globothalamea osztályban. Kemény házakat alkot vékony kalcitcsövekből, melyeket fehérjemátrix tart össze. 2023 augusztusában egyetlen családja a Carterinidae volt.

Történet

Sokáig egyetlennek tekintett nemzetségét, a Carterinát először Brady írta le 1884-ben, ennek első ismert faja, a Carterina spiculotesta azonban már Carter 1877-es leírásában szerepelt. Őket korábban a Trochamminaceába sorolták Brönnimann és Whittaker, mivel összetapasztott falúnak tekintették, míg Loeblich és Tappan a tüskéket a likacsosházú által készítettnek tekintették, így önálló rendbe sorolták – a Carterinidát Loeblich és Tappan írta le 1981-ben. A Zaninettiát 1983-ban írták le Brönnimann és Whittaker, és szekunder septumokkal jellemezték, ezt azonban nem a Trochamminacea, hanem a Remaneicacea főcsaládba sorolták, melyek mind a Trochamminina alrendbe tartoznak. A Zaninettinae alcsaládba sorolták Brönnimann, van Dover és Whittaker 1989-ben az Abyssotherma nemzetséget is.

Brönnimann et al. 1988-ban a Trochamminacea főcsalád Trochamminidae családján belül a Carterininae alcsaládba sorolták, melyet Loeblich és Tappan hoztak létre 1955-ben. Ez fiatalon interiomarginális nyílású, felnőttként viszont több nyílása van, egyetlen nemzetségeként pedig a Carterinát sorolták ide.

2011-ben Mathieu, Bellier és Granier nagykristályos üveges kalcitként írta le falát.

A Zaninettiát sokáig nem fogadták el egyhangúlag, de egy 2014-es genetikai tanulmány szerint a két Zaninettia-faj a Carterinával rokon önálló genetikai csoportokat alkot. E tanulmány megerősítette azt is, hogy a Carterinida önálló Globothalamea-csoport, és több meg nem nevezett Trochamminida-fajt a klád valószínű tagjaként írt le.

2013-ban sorolták a Globothalameába Pawlowski et al. a Carterináról szóló, 2013-ig kiadatlan molekuláris adatok alapján. Falát ekkor alacsony magnéziumtartalmú kalcitból állóként írták le szerves kötőanyaggal, de 2023-ban de Nooijer et al. új geokémiai adatokat közölt róla, például recens fajairól kimutatták, hogy magas magnéziumtartalmú kalcitjuk.

Morfológia

A Carterinida tüskéinek eredete sokáig vita tárgya volt: mivel fehérjemátrix által összetartottnak gondolták, feltételezték, hogy az Amoebozoa Trichosphaerium nemzetségének tüskéiből hozza létre házát. Viszont életciklusa megfigyelésekor nem találtak bizonyítékot az összetapadásra, és a csoport tagjait mesterséges szubsztrátokon is megfigyelték, ahol nem találhatók ilyen tüskék. Ez alapján e tüskéket inkább a Carterinida maga hozza létre. Számos kamrája van, és trochospirálisan tekeredik.

Tüskéi a külső környezetétől függő magnéziumtartalmú kalcitból állnak belső szerves „blebekkel”. Két tüskeméret van, a kisebbek szorosan a nagyobbak közt találhatók. A sejtben termelődhetnek, majd helyükre kerülnek, mivel lekerekítettek, és a szomszédos tüskék nem kapcsolódnak. Egy 2023-as tanulmány szerint háza magas magnéziumtartalmú kalcitot is tartalmaz.

A Carterina és a Zaninettia megkülönböztethető továbbá tüskéi alakja révén is: a Carterináéi tojás alakúak, míg a Zaninettiáéi lekerekített téglalap alakúak. Ezek mérete minden hozzáadott kamrával egyre nő, a legkülső körön akár csak 2–3 kamra is lehet.

Általában trochospirális, de lehet egy- vagy háromsorozatú.

Élőhely

Bentikus.

Filogenetika

Két nemzetségét, a Carterinát és a Zaninettiát önálló családokba sorolta Debenay 2012-es könyve Carterinidae és Zaninettidae néven.

Genetika

Részleges 18S rRNS-adatok alapján egy ismeretlen Trochamminida-faj testvércsoportja lehet. A Zaninettia egy 18S rRNS-részlet alapján monofiletikus, míg egy teljes 18S rRNS-elemzés szerint a Carterina spiculotesta a Z. conica testvérfaja, míg az általuk alkotott közös csoporté a Z. manaarensis, azonban ennek oka lehet a Z. manaarensis 18S rRNS-ének erős változékonysága.

Evolúció

A Carterinida – ezen belül a Carterina – fosszíliái a Ceara- és Potiguar-medencékben (brazil tengerpart) a campaniaiig ismertek, de a cenomaniaiból is származhatnak.

Magas magnéziumtartalmú kalcitja a tengervíz krétai alacsony magnéziumtartalmára utal, melyben nem kellett aktívan kivonni a magnéziumot a házépítéskor. Sokkal később jelent meg más rendeknél, oly korban, melyben a Miliolida megjelenési idejéhez hasonlóan alacsony volt a Mg/Ca arány és az oldott szervetlen szénvegyületek mennyisége.

Jegyzetek

  1. ↑ "Carterinida". Global Biodiversity Information Facility (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. augusztus 20.
  2. ↑ El Kateb A, Beccari V, Stainbank S, Spezzaferri S, Coletti G (2020. április 6.). "Living (stained) foraminifera in the Lesser Syrtis (Tunisia): influence of pollution and substratum". PeerJ. 8 (e8839). doi:10.7717/peerj.8839. PMC 7144591. PMID 32292648.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. 1 2 3 Brönnimann P, Whittaker JE (1988). "The trochamminaceous test and the taxonomic criteria used in the classification of the superfamily Trochamminacea". Abh Geol B-A. 41: 23–39. ISBN 3-900312-61-3. ISSN 0378-0864. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  4. 1 2 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ Brönnimann P, Whittaker JE. "Zaninettia n. gen., a spicular-walled remaneicid (Foraminiferida, Trochamminacea) from the Indian and South Atlantic oceans with remarks on the origin of the spicules". Rev Paléobiol. 2 (1): 13–33.
  6. ↑ Kaminski MA (2014). "The year 2010 classification of the agglutinated foraminifera". Micropaleontology. 60 (1). ISSN 0026-2803.
  7. ↑ Mathieu R, Bellier J-P, Granier B (2011. december 25.). Manuel de micropaléontologie (PDF). 11. o. ISBN 978-2-916733-04-3. Hozzáférés: 2024. november 2.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  8. 1 2 3 4 Pawlowski J, Holzmann M, Debenay JP (2014. október 1.). "Molecular phylogeny of Carterina spiculotesta and related species from New Caledonia". The Journal of Foraminiferal Research. 44 (4): 440–450. doi:10.2113/gsjfr.44.4.440.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Pawlowski J, Holzmann M, Tyszka J (2013). "New supraordinal classification of Foraminifera: Molecules meet morphology" (PDF). Mar Micropaleontol. 100: 1–10. doi:10.1016/j.marmicro.2013.04.002.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. 1 2 3 4 5 de Nooijer LJ, Sampedro LP, Jorissen FJ, Pawlowski J, Rosenthal Y, Dissard D, Reichat GJ (2023. június 23.). "500 million years of foraminiferal calcification". Earth-science reviews. 243 (104484). Hozzáférés: 2024. október 5.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. 1 2 Hansen, Hans Jørgen (2003). "Shell construction in modern calcareous Foraminifera". Modern Foraminifera (angol nyelven). Dordrecht: Springer Netherlands. 57–70. o. doi:10.1007/0-306-48104-9_4. ISBN 978-0-306-48104-8. {{cite book}}: Unknown parameter |editorfirst= ignored (|editor-first= suggested) (súgó); Unknown parameter |editorlast= ignored (|editor-last= suggested) (súgó)
  12. ↑ Francescangeli F (2017. március 30.). Spatio-temporal distribution of benthic foraminifera in intertidal areas of Hauts-de-France: environmental applications and implications (PDF) (PhD thesis). Université de Lille. Hozzáférés: 2024. november 2.
  13. ↑ Amao AO, Kaminski MA, Bucci C, Hallock P, Al-Enezi E, Zaky AS, Frontalini F (2022. augusztus 24.). "Benthic foraminifera in the Arabian Gulf: Biodiversity and geographical trends". Mar Micropaleontol. 176 (102167). doi:10.1016/j.marmicro.2022.102167.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  14. ↑ Debenay J-P (2012). "The test". A guide to 1,000 foraminifera from Southwestern Pacific New Caledonia (PDF). Hozzáférés: 2024. november 2.
  15. ↑ Lana, C. C; Sen Gupta, B. K (2001. február 1.). "Cretaceous Carterina (Foraminifera)". Mar Micropaleontol (angol nyelven). 41 (1): 97–102. doi:10.1016/S0377-8398(00)00050-5. ISSN 0377-8398.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carterinida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk