Kaszpi géb

Kaszpi géb
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Benthophilinae
Nemzetség: Benthophilini
Nem: Caspiosoma
Iljin, 1927
Faj: C. caspium
Tudományos név
Caspiosoma caspium
(Kessler, 1877)
Szinonimák
  • Gobiosoma caspium Kessler, 1877
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kaszpi géb témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszpi géb témájú kategóriát.

A kaszpi géb (Caspiosoma caspium) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

A kaszpi géb brakk- és édesvízben egyaránt előfordul. Megtalálható a Fekete-tenger északi részén, az Azovi-tengerben és a Kaszpi-tenger középső és északi felén. Felúszik a Dnyeper és a Déli-Bug alsó folyásába és a Don deltájába.

Megjelenése

A hal legnagyobb hossza 4,5 centiméter lehet. Nincsenek pikkelyei és úszóhólyagja. Hasúszói tapadókoronggá módosultak, hosszúak. A homokszínű - sárgásbarna színű bőrén, sötétbarna és fekete foltok, illetve sávok vannak.

Életmódja

Tápláléka gerinctelen állatok, főként rákok, kerekesférgek (Rotifera), rovarlárvák, például árvaszúnyoglárvák és algák. A 2-8 méter mély vizeket kedveli, ahol az iszapba, homokba vagy törmelékbe elrejtőzve tartózkodik.

Szaporodása

A kaszpi géb szaporodása nem ismert, de mivel a nőstényekben 20 nagy ikrát számláltak, feltételezik, hogy intenzív ivadékgondozást folytatnak. Az ikrái körtealakúak.

Források