| Castell de Castells | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alicante tartomány | ||
| Rang |
| ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Székhely | Castell de Castells | ||
| Polgármester | Rosa Perez Gadea | ||
| Irányítószám | 03793 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 443 fő (2025) | ||
| Népsűrűség | 9,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 551 m | ||
| Terület | 46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Castell de Castells weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Castell de Castells témájú médiaállományokat. | |||
Castell de Castells község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 443 fő (2025). Castell de Castells Beniardá, Benigembla, Benimantell, Bolulla, Guadalest, Famorca, Tárbena, Tollos, La Vall d’Ebo és La Vall de Laguar községekkel határos.
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 449 | 475 | 487 | 508 | 478 | 442 | 436 | 437 | 426 | 443 |
| 2001 | 2004 | 2006 | 2009 | 2012 | 2014 | 2017 | 2020 | 2022 | 2025 |
Castell de Castells Spanyolország keleti részén, az Alicante tartományban található, a Marina Alta nevű történelmi–földrajzi régióban.
A település neve valószínűleg a középkori vár (castell) elnevezéséből származik. A katalán “castell” szó várat, erődítményt jelent, utalva arra a katonai és stratégiai szerepre, melyet a környékbeli magaslatokon álló erődítmény játszott.
A legrégebbi nyomok a környéken az ún. Plá de Petracos sziklafestmények, amelyek 7–8 ezer évesek és a Neolitikum korából valók. Ezek a festmények az UNESCO Világörökség részei, és Levantei művészetként ismertek, emberi és állatalakokat ábrázolnak rituális jelenetekben. A környéken iber és római kori települések maradványai is feltártak, amelyek a belső vidéket a mediterrán parttal összekötő kereskedelmi útvonalak mentén jöttek létre.
A 8–13. században muszlim (taifa) uralom alatt állt a vidék, majd Jaime I király 1245-ben kötött kétnyelvű szerződésében (Pouet) említik „Castiel” és „Qastal” néven a települést. Ekkor adományozta a Calatrava lovagrendnek, és megkezdődött a keresztény telepítés. A mudéjares családok tovább művelték a környező földeket, öntözőrendszereket és teraszművelést hoztak létre. 1609-ben a moriszkók (vallásukat megtartó muszlim származású keresztények) kiűzése jelentős népességcsökkenést és mezőgazdasági hanyatlást eredményezett.
A 16. századi Germanías felkelés ugyan nem központi helyszíne volt, de a királyi adó- és repressionális intézkedések itt is éreztették hatásukat. A 19–20. század fordulóján a feudális társadalmi rendszer megszűnése és az egyházi birtokok felosztása (deszamortizáció) átalakította a helyi földtulajdon-viszonyokat. A lakosság egy része a városokba vagy külföldre vándorolt jobb megélhetés reményében.
Castle de Castells környékét a Serrella, Aixortà, Forat Negre és Alfar hegyvonulatok ölelik körbe. A területet sziklás szurdokok, patakvölgyek és források tarkítják, amellett, hogy számos barlang – köztük a Cueva de les Creus – érhető el túraútvonalakon keresztül. Mediterrán éghajlatának köszönhetően forró, száraz nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemzik a vidéket.
A település lakossága 2001 és 2011 között emelkedett (449→516 fő), majd fokozatosan csökkent, és 2024-re 444 főre esett vissza. Az apró településen a népesség elöregedése és a fiatalok elvándorlása okoz kihívást a közösség fenntarthatósága szempontjából.
Hagyományosan a mezőgazdaság – elsősorban olívatermesztés, gyümölcsösök és zöldségek – adta a megélhetést. Az utóbbi évtizedekben a vidéki és kulturális turizmus erősödött meg, mivel a rögös hegyvidék, a barlangfestmények és a túraútvonalak vonzzák a természet- és történelemkedvelő látogatókat.
A jellegzetes mediterrán falusias építészet – fehérre meszelt háztetők, macskaköves szűk utcák – élénk közösségi életet és hagyományőrzést tükröz.
Castell de Castells kulináris kínálata a hegyvidéki és mediterrán alapanyagokra épül. A friss zöldségek, hüvelyesek, húsok és helyi olivaolaj adják a helyi ízeket.