| Díszsügérfélék | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területük | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Díszsügérfélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Díszsügérfélék témájú kategóriát.
|


A díszsügérfélék (Centrarchidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.
A díszsügérfélék családjába 8 élő nem és 38 élő faj tartozik. Ezek mellett még 2 fosszilis nem is van, ismeretlen számú fajjal.
A díszsügérfélék családja édesvízi sugarasúszójú halakból áll. A család típusneme a Centrarchus, melybe csak egy faj tartozik, a Centrarchus macropterus. A díszsügérfélék fajai között egyesek igen közönségesek Észak-Amerika területén; ilyenek például: az Ambloplites rupestris, a pisztrángsügér (Micropterus salmoides), a Lepomis macrochirus, a naphal (Lepomis gibbosus) és a Pomoxis nembe tartozó fajok. E család összes faja észak-amerikai bennszülött halfaj.
A családba tartozó fajokat, a hasúszóikon található három tüskéről lehet felismerni. A hátúszókon általában 10-12, de 5-13 tüske is lehet. A fecskendőrési kopoltyú nyílása kicsi és rejtett. A legtöbb faj hossza 20-30 centiméter között van. De vannak 8 centiméteresek és majdnem 1 méteresek is; ilyen nagyok a pisztrángsügér legnagyobb egyedei.
A legtöbb faj hímje farkával gödröt váj a mederben, hogy a nőstény ide rakja ikráit. Ezután a hím őrzi az ikrákat.
A díszsügérfélék kedveltek a sporthorgászok körében, emiatt egyes fajokat más kontinensek édesvizeibe is betelepítették. Néha akváriumban is tartják őket.
Az eddigi felfedezett legősibb díszsügérfélék Wyoming, Montana és Dél-Dakota államokból kerültek elő; ezeket az eocén és oligocén kori rétegekben találták meg. A ma is élő fajok közül a Lepomis microlophus a legősibb; egykori maradványait Nebraska államban, a 16,3-13,6 millió éves középső miocén korszaki rétegben fedezték fel.
A legújabb genetikai vizsgálatok szerint, a díszsügérfélék filogenetikus rendszertana az alábbi alcsaládokat, nemzetségeket és nemeket foglalja magába:
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)