Lilealakúak

Lilealakúak
	Kis lile (Charadrius dubius)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes); Huxley, 1867
Családok
	20 család és 367 faj
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Lilealakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Lilealakúak témájú médiaállományokat és Lilealakúak témájú kategóriát.

A lilealakúak (Charadriiformes) a madarak osztályának egy rendje. 20 család és 367 faj tartozik a rendbe. Méretüket tekintve a kicsitől a középmagasig változhatnak. A legtöbb lilealakú víz közelében él, és gerinctelenekkel és egyéb kisebb állatokkal táplálkozik; bár találtak a nyílt tengeren, sivatagban és sűrű erdőben is példányokat.

Hagyományos rendszer

A rend hagyományosan három alrendre bontható:

A lilék (Charadrii): tipikus vízparti madarak; táplálékukat főleg a sárban kutatják; esetleg az édes- vagy tengervíz felszínéről kapják fel.
A sirályok és társaik (Lari): általában nagyobb fajok tartoznak ide, és tengeri halakkal táplálkoznak. Néhány sirály és halfarkas a tengerparton is szerez élelmet vagy zsákmányol kisebb fajokat; néhányan adaptálódtak a szárazföldi környezethez.
Az alkák (Alcae): tengerparti fajok, melyek fészkeiket zátonyokra építik, és a víz alá „repülve” halásznak.

A Sibley–Ahlquist-féle rendszerezés összefogja a tengeri és ragadozómadarakat a Ciconiiformes nagyon tág rendjébe. Mindamellett a Sibley-Ahlquist által használt DNS hibridizációs technika nem elegendő ezen csoport rokonsági viszonyainak megfelelő vizsgálatára, mégis úgy tűnik, hogy a Charadriiformes egyetlen nagy, sajátos jellegekkel bíró modern madárcsoportot alkot. Az alkák (általában különleges morfológiájukból adódó különbséget figyelembe véve) jobban hasonlítanak a sirályokra; az eltérőséget a vízalatti táplálékszerzéshez való adaptáció okozza.

Rendszerezés

A rend az alábbi alrendek és családok tartoznak.

Charadrii

tokoscsőrűfélék (Chionidae) – 2 faj
ugartyúkfélék (Burhinidae) – 9 faj
krokodilmadár-félek (Pluvianidae) - 1 faj
kardcsőrűtöcs-félék (Ibidorhynchidae) – 1 faj
gulipánfélék (Recurvirostridae) – 10 faj
csigaforgatófélék (Haematopodidae) – 11 faj
Magellánlile-félék (Pluvianellidae) – 1 faj
lilefélék (Charadriidae) – 67 faj

Limicoli

sztyeppefutófélék (Pedionomidae) – 1 faj
homokjárófélék (Thinocoridae) – 4 faj
guvatszalonkafélék (Rostratulidae) – 3 faj
levéljárófélék (Jacanidae) – 8 faj
szalonkafélék (Scolopacidae) – 88 faj

Turnici

guvatfürjfélék (Turnicidae) – 16 faj

Lari

gémlilefélék (Dromadidae) – 1 faj
székicsérfélék (Glareolidae) – 17 faj
halfarkasfélék (Stercorariidae) – 7 faj
alkafélék (Alcidae) – 24 faj
csérfélék (Sternidae) – 44 faj
sirályfélék (Laridae) – 51 faj

Források

Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása
ITIS szerinti rendszerbesorolása
Fain, Matthew G. & Houde, Peter (2004): Parallel radiations in the primary clades of birds. Evolution (journal)|Evolution 58(11): 2558-2573. DOI: 10.1554/04-235 PDF fulltext

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap