Charité
| Charité | |
| Charité – Universitätsmedizin Berlin | |
 | |
| Település | Berlin |
| Hely | Charitéplatz (1) |
| Megnyitás | 1710 |
| Hasznosítása | |
| Tulajdonos | Berlin |
| Kezelő | Berlin |
| Kórházi ágyak száma | 3001 |
| Dolgozók száma | 18 298 |
| Tagság |
|
| Kötődés | |
| Anyaszervezet | |
| Leányszervezet |
|
| Elhelyezkedése | |
 Charité
Pozíció Berlin térképén
| |
 é. sz. 52° 31′ 37″, k. h. 13° 22′ 38″52.526944°N 13.377222°EKoordináták: é. sz. 52° 31′ 37″, k. h. 13° 22′ 38″52.526944°N 13.377222°E | |
 | |
| Charité weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charité témájú médiaállományokat. | |
A Charité a legnagyobb és leghíresebb orvosi központok egyike Európában. 2003 óta a kórház egyesíti a Humboldt és a Szabad Egyetem orvosi karait.
2021-ben körülbelül 17 600 alkalmazott dolgozott a Charitében.
A kórház története
A nagy északi háború éveiben, 1708-tól Kelet-Európában hatalmas pestisjárvány pusztított. A porosz királyság is érintett volt. Ezért 1709-ben I. Frigyes porosz király és Brandenburg választófejedelme elrendelte "Lazaret-házak" alapítását a brandenburgi városokon kívül. 1710. május 13-án megalakult a berlini intézmény, és megkezdődtek a pestisház építése a város északnyugati részén. 1727-ben lett a Lazaretből egy kórház.
A kórház szervezése
A kórháznak van négy kampusz:
 |
|
A kórház jelenleg tizenegy CharitéCentren oszlik, ezek pedig a következők:
- CC 1: Human- und Gesundheitswissenschaften (Humán- és egészségtudomány)
- CC 2: Grundlagenmedizin (Alapvető orvostudomány)
- CC 3: Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde (Fogászati, száj- és állcsontgyógyászat)
- CC 4: Biomedizin (Biogyógyászat)
- CC 5: Diagnostische und präventive Labormedizin (Diagnosztikai és megelőző laboratóriumi orvostudomány)
- CC 6: Diagnostische und interventionelle Radiologie und Nuklearmedizin (Diagnosztikai és intervenciós radiológia és nukleáris orvostudomány)
- CC 7: Anästhesiologie und Intensivmedizin (Aneszteziológia és intenzív terápia)
- CC 8: Chirurgische Medizin (Sebészeti gyógyászat)
- CC 9: Orthopädie und Unfallchirurgie (Ortopédia és traumasebészet)
- CC 10: Multidisziplinäre Medizin (Multidiszciplináris gyógyászat)
- CC 11: Herz-, Kreislauf- und Gefäßmedizin (Szív- és érrendszeri gyógyászat)
- CC 12: Innere Medizin und Dermatologie (Belgyógyászat és bőrgyógyászat)
- CC 13: Innere Medizin mit Gastroenterologie und Nephrologie (Belgyógyászat gasztroenterológiával és nefrológiával)
- CC 14: Tumormedizin (Daganatgyógyászat)
- CC 15: Neurologie, Neurochirurgie und Psychiatrie (Neurológia, idegsebészet és pszichiátria)
- CC 16: Audiologie/Phoniatrie, Augen- und HNO-Heilkunde (audiológia/foniátria, szemészet és fül-orr-gégészet)
- CC 17: Frauen-, Kinder- und Jugendmedizin mit Perinatalzentrum und Humangenetik (Női, gyermek- és ifjúsággyógyászat perinatális központtal és humángenetikával)
Híres orvosai
- Emil von Behring,
- Theodor Billroth,
- Paul Ehrlich,
- Emil Fischer,
- Werner Forßmann,
- Albrecht von Graefe,
- Hermann von Helmholtz,
- Christoph Wilhelm Hufeland,
- Robert Koch,
- Albrecht Kossel,
- Paul Langerhans,
- Ingeborg Rapoport,
- Samuel Mitja Rapoport,
- Ferdinand Sauerbruch,
- Johann Lukas Schönlein,
- Ludwig Traube,
- Rudolf Virchow.
Irodalom
- Johanna Bleker, Volker Hess (Hrsg.): Die Charité. Geschichte(n) eines Krankenhauses. Akademie-Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-05-004525-2
- Eva Brinkschulte, Thomas Knuth (Hrsg.): Das medizinische Berlin – Ein Stadtführer durch 300 Jahre Geschichte. Be.bra Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-8148-0178-0
- Heinz David: „Es soll das Haus die Charité heißen …“ – Kontinuitäten, Brüche und Abbrüche sowie Neuanfänge in der 300-jährigen Geschichte der Medizinischen Fakultät (Charité) der Berliner Universität. 2 Bde., Akademos, Hamburg 2004, ISBN 3-934410-56-1
- Paul Diepgen, Paul Rostock: Das Universitätsklinikum in Berlin. Seine Ärzte und seine wissenschaftliche Leistung (1810–1933). J. A. Barth, Leipzig 1939.
- Henning Falko: Der Eisbär in der Anatomie. Geschichten aus 300 Jahren Charité. Eulenspiegel Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-359-02262-6
- Ernst Peter Fischer: Die Charité. Ein Krankenhaus in Berlin – 1710 bis heute. Siedler, München 2009, ISBN 978-3-88680-880-9
- Gerhard Jaeckel: Die Charité. Die Geschichte eines Weltzentrums der Medizin von 1710 bis zur Gegenwart. Ullstein, Berlin 1999, ISBN 3-548-33235-8
- Sandra Krämer: 300 Jahre Berliner Charité: Die Pest, die Weiße Frau und eine weitgreifende Kabinettsorder. [halott link] In: Deutsches Ärzteblatt, 2010, 107(8), S. A-331.
- Anja Nitz (Text und Fotos), Mason Barnett (Übersetzer): Wunderkammer Charité. Innenansichten einer Berliner Institution. Nicolai, Berlin 2010, ISBN 978-3-89479-602-0 (németül) és (angolul).
- Roman Pletter: Die Pfadfinder. Das Management der Berliner Charité geht neue Wege. Um Geld zu sparen und dem Patienten zu nützen. (PDF; 300 kB) In: brand eins, 6/2006, S. 82 f.
- Sabine Schleiermacher, Udo Schagen (Hrsg.): Die Charité im Nationalsozialismus: Die Indienstnahme medizinischer Wissenschaft im Nationalsozialismus. Schöningh, Paderborn u. a. 2008, ISBN 978-3-506-76476-8
- Sabine Schleiermacher: Zur Geschichte der Charité im 20. Jahrhundert. Bei: APUZ, 23. Juli 2021.
- Manfred Stürzbecher: Charité. In: Werner E. Gerabek, Bernhard D. Haage, Gundolf Keil, Wolfgang Wegner (Hrsg.): Enzyklopädie Medizingeschichte. De Gruyter, Berlin / New York 2005, ISBN 3-11-015714-4, S. 238.
- Volker Hess (Hrsg.): Die Charité in Berlin. Fotografien um 1910. be.bra verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-8148-0177-3
- Rainer Herrn, Laura Hottenrott (Hrsg.): Die Charité zwischen Ost und West 1945–1992. Zeitzeugen erinnern sich. be.bra verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-937233-70-3
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Charité című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Europe’s 10 Largest Acute Care Hospitals (angolul)
- ↑ Charité – Universitätsmedizin Berlin. "Kennzahlen zur Charité – Universitätsmedizin Berlin" (német nyelven). Hozzáférés: 2022. december 29.
Források
 |
Ez a tudományos témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |