| Charles Hermite | |
| Született | 1822. december 24. Dieuze |
| Elhunyt | 1901. január 14. (78 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása | matematikus |
| Tisztsége | president of the French Academy of Sciences (1890. január 1. – 1890. december 31.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Montparnasse-i temető (Div. 6, 3E-7S) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Hermite témájú médiaállományokat. | |
Charles Hermite (Dieuze, 1822. december 24. – Párizs, 1901. január 14.) francia matematikus, aki algebrával és analízissel foglalkozott. A századvég matematikai életének egyik vezető egyénisége.
Az École polytechnique diákja, majd tanára lett. 1869-től 1897-ig a Sorbonne professzora. Tanárként kitűnő előadó volt.
Az algebra és az analízis számos területén alkotott jelentőset. A számelméletben, az ortogonális polinomok és az elliptikus függvények területén. 1858-ban megadta az általános ötödfokú egyenletnek elliptikus függvények segítségével való megoldását. 1873-ban bebizonyította, hogy a természetes logaritmus alapszáma, az "e" transzcendens szám. Az általa bevezetett Hermite-polinomok fontos szerepet játszanak a kvantumelméletben a harmonikus oszcillátor sajátfüggvényeiben. Számos matematikai fogalom is fűződik a nevéhez: az Hermite-mátrix, az Hermite-interpoláció, a Rámánudzsan-állandó, az Hermite–Hadamard-egyenlőtlenség, és az Hermite-görbe.
{{cite web}}: Check |url= value (súgó)