A thallus egyenes szabályos csomókkal és csomóközökkel. A csomókon ágsorok vannak. A növény meszes és az Equisetumhoz hasonló. A főtengelyi csomóközök egy hosszú sejtből állnak, a Chara csomóközei kérgesek, beborítva a főtengelyt. Más nemzetségekben ez nincs jelen. Egy kéregsejtsor esetén a kéreg diplosztichon, kettő esetén triplosztichon. A köztes sejtek nyúlnak és nem osztódnak, így hosszuk a szélesség sokszorosa lehet.
A csomóközi és csomósejtekben, a protonémákban és a rizoidokban charaszóma van a sejtmembránnal egységet alkotó mintegy 30nm átmérőjű, 50nm hosszú anasztomózisos membrános tubulusokkal. A csomóközi sejtek kétféle retikulummal rendelkeznek, az egyik a szervezésre aktin-miozin hálózatot használó endoplazmatikus retikulum, a másik a mikrotubulusokat használó kérgi, más néven ektoplazmatikus retikulum.
Evolúció
A zöldmoszatkapcsolatok főleg molekuláris adatokon alapuló konszenzusos rekonstrukciója: Korábban a szárazföldi növények testvércsoportjának gondolták, azonban 2011-től egyre több filogenomikai elemzés mutatta ki, hogy a Zygnematophyceaevel rokon algák utódai a szárazföldi növények.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Charophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.