Chauny

	Chauny
	; Chauny címere
	; Chauny címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Pikárdia
Megye	Aisne
Polgármester	Michel Bono
INSEE-kód	02173
Irányítószám	02300
Testvérvárosok	Lista Bergheim (1968–); Andenne (1958–); Mottafollone (2005–);
	Népesség
Teljes népesség	11 596 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	873,19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	42 m (legalacsonyabb pont); 96 m (legmagasabb pont); 56 m (matematikai közép);
Terület	13,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 36′ 56″, k. h. 3° 13′ 09″49.615556°N 3.219167°EKoordináták: é. sz. 49° 36′ 56″, k. h. 3° 13′ 09″49.615556°N 3.219167°E
	Chauny weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Chauny témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Chauny település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 11 596 fő (2023. január 1.). Chauny Abbécourt, Autreville, Bichancourt, Caumont, Ognes, Sinceny, Villequier-Aumont és Viry-Noureuil községekkel határos.

Fekvése

Tergniertől délnyugatra fekvő település.

Története

A helyszínen, többé-kevésbé folyamatosan, legalább a Karoling-korszak óta volt település. Különböző neveken volt ismert, úgy mint Calgny, Cauny, Canni, Calni vagy Chaulni. Latinul a kortárs krónikások és történészek, mint például Flodoard, Guibert de Noyon/Nogent, legalább 13 különböző nevet használtak, amikor utaltak rá; például mint Calnacum, Calniacum, Cauniacum, Calviniacum és Channiacum.

Chauny, amely akkor még puszta kastély volt, menedékül szolgált azoknak, akik a 407-es, illetve a 451-es vandál és hun invázió elől menekültek.

1167-ben Philip Elzász, gróf Flandria és Vermandois első chartáját itt Chaunyban fogadta el. Chauny 1213-ban a király közvetlen felügyelete alá tartozott. Nevét is ekkor említették először "Ville de Chauny" néven. 1662-ben négy napig a spanyol csapatok ostromolták.

A várost az I. világháború egy részében német csapatok szállták meg, és a háború nagy részében közel volt a frontvonalhoz. A szövetséges erők 1917-ben történt visszafoglalása során súlyos károkat szenvedett. Vitatott, hogy a pusztítást a szövetséges bombázások, légi és tüzérségi bombázások okozták-e, illetve hogy milyen mértékben volt ez írható a visszavonuló németek csapatok számlájára.

A közösséget a háború után újjáépítették, nagyrészt hagyományos francia "châteaux" stílusban; különösen az önkormányzati épületek, amelyek vörös téglából épültek. A legtöbb meglévő szerkezet ebből az időből vagy későbbi időkből származik; főleg a városközpontban találhatóak.

A második világháború idején 1944. augusztus 8-án szövetséges repülőgépek bombázták a városban található vegyi gyárat. A várost végül 1944. szeptember 2-án szabadították fel az amerikai csapatok.

Iskolák

A városban ma három középiskola és négy főiskola működik: egy tudományos, műszaki és szakmai középiskola, a Jean Macé általános és műszaki középiskola, a Gay-Lussac, egy magángimnázium, a Saint-Charles és egy mezőgazdasági magánközépiskola, a Robert Schuman.