Története
1414-ben említik először „Checleuagasa” néven, a makovicai váruradalomhoz tartozott. 1492-ben „Czygolka”, 1618-ban „Czigelka” néven írják. A falu gyógyvizét a 18. századtól ismerik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZIGELKA. Csigelka. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai egyesűlt katolikusok, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, mivel határja sovány, és hegyes, ’s azonban más javai sintsenek, fája tűzre elegendő, negyedik Osztálybéli.”
Az 1830-as években Tognio Lajos mutatta ki a Ludwig forrás vizének egyedülálló tulajdonságait.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czigelka, orosz falu, Sáros vgyében, Gáboltóhoz északra 1 mfd. a galicziai határszélen: 12 római, 588 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Határa hegyes kősziklás és sovány. Szép erdő. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa.”
A 19. század végén lakói közül sokan vándoroltak ki Észak-Amerikába. A 20. század elején a forráshoz faházat és 8 fürdőkabint építettek. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 367 | 477 | 566 | 637 |
|---|
| Különbség | |
+29,97 % |
+18,65 % |
+12,54 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 620 | 637 |
|---|
| Eltérés | | +2,74 % |
|---|
1910-ben 506, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 431 lakosából 336 szlovák 39 cigány, 35 ruszin, 15 ukrán volt.
2011-ben 525 lakosából 444 szlovák, 34 ruszin és 18 cigány volt.
2021-ben 587 lakosából 557 (+5) szlovák, 12 (+7) cigány, 8 (+39) ruszin, 5 egyéb és 5 ismetlen nemzetiségű volt.
.jpg)
Szlovákia
é. sz. 49° 24′ 28″, k. h. 21° 08′ 52″49.407778°N 21.147778°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 28″, k. h. 21° 08′ 52″49.407778°N 21.147778°E
