Comino

Kemmuna (Comino)
A sziget a levegőből
A sziget a levegőből
Közigazgatás
Ország Málta
Helyi tanácsGħajnsielem
Népesség
Teljes népesség3 fő
Földrajzi adatok
Terület3,5 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 00′ 45″, k. h. 14° 20′ 11″36.012500°N 14.336500°EKoordináták: é. sz. 36° 00′ 45″, k. h. 14° 20′ 11″36.012500°N 14.336500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemmuna témájú médiaállományokat.

Kemmuna (közismertebb olasz nevén Comino) a Máltai-szigetcsoport Malta és Gozo között fekvő kisebb szigete. Területe 3,5 km², legnagyobb mérete 3 km. Nevét a szigeten egykor tömegesen előforduló fűszerkömény után kapta. Jelenleg csupán négy fő alkotja állandó lakosságát, közigazgatásilag a gozoi Għajnsielemhez tartozik. Két szálloda működik a sziget nyugati oldalán. Nagy része madár- és természetvédelmi terület.

Földrajza és élővilága

Kemmuna a Cominoi-csatorna (Il-Fliegu ta' Kemmuna, Comino Channel) közepén áll, nagyjából egyenlő távolságra a két szomszédos szigettől. Egyetlen mészkőtömb alkotja a hozzá tartozó Kemmunet szigettel együtt. Természetes vízfolyása nincs. Növényvilága hasonló a csatorna két partján lévőhöz, állatvilágát nagyobbrészt nyulak, denevérek, disznók, és a rendkívül nagy számban fészkelő madarak alkotják.

Története

Comino térképe
1. Szent Miklós-öböl
2. Szűz Mária-öböl
3. Cominotto
4. Kék-lagúna
5. Għar Għana
6. Għemieri
7. Ras-l-Irqlega
8. Szűz Mária-torony
9. Capilla de la Anunciación
10. Granja de cerdos
11. Erődítmény (romok)
12. A sziget legmagasabb pontja (47 m tszf.)
13. Hegy (47 m tszf.)

A föníciaiak már partraszálltak a szigeten, és Festja néven ismerték. Szkülax Lampas néven említi, Philippus Cluverius Szicíliáról és szigeteiről írt művében a neve Hephaestia, Klaudiosz Ptolemaiosznál Chemmona. Abraham Abulafia, a Profetikus Kabbala megalapítója Rómából menekülve a szigetre vonult vissza, és itt is halt meg 1291-ben. Comino gránittömbje ezután évszázadokon át alkalmas búvóhely volt a kalózok számára.

A 15. században Gozo lakosai kérték Szicília alkirályát, hogy gondoskodjon a sziget védelméről. Ennek ellenére csak a Szent János Lovagrend érkezése után készültek tervek a sziget őrtornyához. A lovagok a szigetet csupán vadászterületnek használták, így az őrtorony építése is csúszott. Végül az 1614-es török támadás után Alof de Wignacourt nagymester fejeztette be. Brichelot és Bremond 1718-as térképén a sziget neve Isle Comingo.

A francia megszállás idején börtönként használták. A brit uralom idején sokáig katonai terület volt, majd néhány naxxari lakos költözött ide, 1881-ben 33 lakosa volt. 1912-ben karantén lett a kolerajárvány idején, ezért lezárták. A britek távozása után sorsára hagyták, csupán egy szálloda épült az északnyugati oldalon. Ma jelentős része nyitott a turisták előtt, csak keleti része madárrezervátum.

Nevezetességei

Comino a Santa Marija toronnyal
A Szűz Mária-torony

Legfontosabb nevezetessége az ún. Kék Laguna (Blue Lagoon), amelyért a turisták akár az északkeleti városokból is ideutaznak. A legtöbb hajós kirándulásnak is állandó állomása.

További nevezetességei:

Közlekedés

A sziget a gozoi Mġarrból ill. a máltai Ramla Bayből és Ċirkewwából induló menetrend szerinti csónakokkal és kirándulóhajókkal megközelíthető.

Hivatkozások

Források