Életpályája
Troyon első mesterei a sévres-i manufaktúrában dolgozó virágfestők voltak. Figyelmét Camille Roqueplan terelte a természetábrázolásra, majd Barbizonban sokat tanult Théodore Rousseau és Jules Dupré tájképfestőktől. Élete első szakaszában főleg tájképeket festett. 1847-ben Hollandiába utazott, ahol új benyomások érték, Rembrandt mellett Aelbert Cuyp és Paulus Potter állatfestők képeit is csodálta, sőt ettől fogva állatokkal teli tájképeket kezdett festeni. Az állatok és a táj egyforma hangsúlyt kaptak képein. Munkáit a kortárs állatfestők és a szobrászok (köztük Antoine Louis Barye) kevésbé értékelték, annál inkább a későbbi impresszionisták és expresszionisták.
A művészettörténetben egyértelműen az állatábrázolás festőjének tartják, holott a táj festése és a haszonállatokkal foglalatoskodó ember is szerepet kap képein. Elsősorban haszonállatokat, teheneket, juhokat ábrázol, ezáltal nemcsak a korabeli folklór, hanem a francia vidéki életforma is megjelenik képein. Legtöbb munkáját a Louvre, vidéki francia múzeumok és az amerikai múzeumok őrzik, szerencsénkre két festménye megtalálható a budapesti Szépművészeti Múzeumban.
Kortársával Charles Jacque festővel és rézkarcolóval kiváló táj-, állatábrázolást valósítottak meg, megfestették a korabeli francia paraszti tájat, Jean-François Millet meg a francia parasztembereket ugyancsak a barbizoni iskolából.
