Courante

A courante, vagy másképp corrente, coranto és corant egy francia illetve olasz hármas lüktetésű társastánc, a késő reneszánsz és a barokk korban népszerű courante egyúttal stilizált táncként a barokk szvitek allemande után következő állandó tétele is lett. A régi saltarello tipusú táncból kialakult courante ritmusának jellegzetessége a negyedes felütés és az ütem első negyedének pontozása.

Népi tánc

Feltételezhetően a courante eredetileg egy olasz, gyors, futólépésben járt népi tánc volt.

Gálatánc

A courante futást jelent, a késő reneszánsz korban Thoinot Arbeau 1589-ben megjelent, a késő reneszánsz táncokat leíró munkája, az Orchésographie szerint gyors, futólépésben táncolták. A 16. század végétől a francia udvarban, majd ezután kétszáz éven keresztül az európai arisztokrata bálok népszerű, páros tánca lett. A gálatánc során a táncosok apró előre, hátra történő ugró lépéssel táncolták, kezükkel arcukat hol eltakarva majd karjukat arcuk elől elmozdítva játszották.

A korai udvari táncok során a courante-ot rövid, három pár által udvarlást utánzó pantomim játék is megelőzhette.

Műzenében

Jellegzetes courante ritmus, pl. 1.

Jellegzetes courante ritmus, pl. 2.

A műzenében a courante bekerült a barokk szvitek stilizált tánctételei közé, ugyanúgy, mint a bálok táncrendjében, azaz közvetlenül az allemande után. A barokk korban a francia courante lejegyzéstől függően 3/2-es vagy 6/4-es ütemmutatójú, méltóságteljes, a francia táncok között a leglassúbb tánc Mattheson (Der vollkommene Capellmeister, Hamburg, 1739), Quantz és Rousseau leírása szerint. Míg az olasz courante, azaz olaszul corrente, lényegesen gyorsabb 3/8-os vagy 3/4-es ütemmutatójú tánc volt.

Jegyzetek

↑ Philippa Waite & Judith Appleby: (2003) Beauchamp–Feuillet Notation: A Guide for Beginner and Intermediate Baroque Dance Students, Cardiff:Consort de Danse Baroque ISBN 0-9544423-0-X
↑ Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon, Zeneműkiadó Vállalat, 1965. - Courante
↑ Encyclopædia Britannica - „Courante”
↑ Encyclopædia Britannica - „Courante”
↑ Alfred Blatter, Revisiting Music Theory: A Guide to the Practice (New York: Routledge, 2007), p. 28. ISBN 0-415-97440-2.
↑ Meredith Ellis Little and Suzanne G. Cusick, "Courante", The New Grove Dictionary of Music and Musicians, second edition, edited by Stanley Sadie and John Tyrrell (London: Macmillan Publishers, 2001).

Források

Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon, Zeneműkiadó Vállalat, 1965. Courante

További információk

Encyclopædia Britannica - Courante
Lenneberg, Hans. 1958. "Johann Mattheson on Affect and Rhetoric in Music: A Translation of Selected Portions of Der vollkommene Capellmeister (1739)". Journal of Music Theory 2, no. 1 (April) and no. 2 (November): 47–84, 193–236.
Mattheson, Johann. 1739. Der vollkommene Capellmeister: Das ist, Gründliche Anzeige aller derjenigen Sachen, die einer wissen, können, und vollkommen inne haben muß, der einer Capelle mit Ehren und Nutzen vorstehen will. Hamburg: verlegts Christian Herold. Facsimile reprint, fifth edition, edited by Margarete Reimann. Documenta Musicologica 1. Reihe, Druckschriften-Faksimiles 5. Kassel: Bärenreiter-Verlag, 1991. ISBN 978-3-7618-0100-0.
Mattheson, Johann. 1981. Johann Mattheson's Der vollkommene Capellmeister", a revised translation with critical commentary by Ernest Charles Harriss. Studies in musicology 21. Ann Arbor: UMI Research Press. ISBN 0-8357-1134-X.
Walther, Johann Gottfried. 1732. Musicalisches Lexicon oder, Musicalische Bibliothec. Leipzig: verlegts Wolffgang Deer. Facsimile reprint, edited by Richard Schaal. Documenta musicologica, 1. Reihe, Druckschriften-Faksimiles, 3. Kassel: Bärenreiter-Verlag, 1953. Modern edition of the text and musical illustrations, edited by Friederike Ramm. Kassel: Bärenreiter-Verlag & Karl Vötterle GmbH & Co. KG, 2001. ISBN 3-7618-1509-3.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Courante című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1] Philippa Waite & Judith Appleby: (2003) Beauchamp–Feuillet Notation: A Guide for Beginner and Intermediate Baroque Dance Students, Cardiff:Consort de Danse Baroque ISBN 0-9544423-0-X

[2] Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon, Zeneműkiadó Vállalat, 1965. - Courante

[3] Encyclopædia Britannica - „Courante”

[4] Encyclopædia Britannica - „Courante”

[5] Alfred Blatter, Revisiting Music Theory: A Guide to the Practice (New York: Routledge, 2007), p. 28. ISBN 0-415-97440-2.

[6] Meredith Ellis Little and Suzanne G. Cusick, "Courante", The New Grove Dictionary of Music and Musicians, second edition, edited by Stanley Sadie and John Tyrrell (London: Macmillan Publishers, 2001).