| Crurotarsi | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: triász–jelenkor | ||||||||||||||
A bal felső sarokból kiindulva, az óramutató járásának megfelelően: Longosuchus meani (egy aetosaurus), Angistorhinus grandis, (egy phytosaurus), Saurosuchus galilei (egy rauisuchia), Pedeticosaurus leviseuri (egy sphenosuchia), Chenanisuchus lateroculi (egy eusuchia), és Dakosaurus maximus (egy thalattosuchia). | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Rendek | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Crurotarsi témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Crurotarsi témájú kategóriát.
|
A Crurotarsi ('kereszt-bokájúak') az archosaurusok egy csoportja, melyet 1991-ben Paul Sereno definiált csomópont-alapú kládként a régi Pseudosuchia leváltására. A Crurotarsi a definíció szerint tartalmaz minden olyan nemet, amely közelebb áll a krokodilokhoz, mint a madarakhoz (vagyis az Avemetatarsalia testvércsoportja).
A Crurotarsi egyike az Archosauria két testvér kládjának. Az ide tartozó állatok koponyája gyakran masszív felépítésű, ellentétben az ornithodirákéval; a pofarész szűk és gyakran meghosszabbodott, a nyak rövid és erős, a lábak elhelyezkedése a gyíkokéhoz hasonló terpesztett, illetve a dinoszauruszokra és az emlősökre jellemző függőleges helyzet között változik (habár más módon illeszkednek). A testet gyakran két vagy több sorban elhelyezkedő lemezek védik. Számos crurotarsi nagy testméretet ért el: a hosszuk meghaladhatta a 3 métert is.
A crurotarsik a kora triász időszak olenyoki korszakában tűntek fel, és a középső triász időszak ladin korszakára betöltötték a szárazföldi húsevők ökológiai fülkéjét. A virágkorukat a késő triász idején élték, mikor a soraikban már ott voltak a függőleges lábú rauisuchiák, a krokodilszerű phytosaurusok, a növényevő, páncélozott aetosaurusok, a nagy ragadozó poposauridák, a kis és gyors Sphenosuchia krokodilok, valamint néhány másik csoport.
A triász–jura kihalási esemény során valamennyi nagy méretű crurotarsi kihalt. A pusztulásuk oka ma még ismeretlen, de a feltételezés szerint egy aszteroidabecsapódás utáni hirtelen éghajlatváltozás, vagy egy egész bolygóra kiterjedő kataklizma végzett velük. Ez tette lehetővé a dinoszauruszok számára, hogy domináns növényevőkké és húsevőkké válva a helyükbe lépjenek. Csak a Sphenosuchia és a Protosuchia csoportok (a crocodylomorphák) maradtak fenn.
A mezozoikumban az idő előrehaladtával a Protosuchia csoportból jóval krokodilszerűbb nemek emelkedtek ki. Miközben a dinoszauruszok uralni kezdték a szárazföldet, a krokodilok elterjedtek a folyókban, a mocsarakban és az óceánokban, ahol jóval nagyobb változatosságot értek el, mint napjainkban. A kréta–tercier kihalási esemény során a dinoszauruszok a madarak kivételével kihaltak, a crurotarsi krokodilok azonban alig változtak. Napjainkban a krokodilok, az aligátorok és a gaviálok a fejlődési vonaluk túlélő képviselői.
Az alábbi kladogram Parrish (1993-as), Nesbitt (2003-as és 2005-ös), valamint Nesbitt és Norell (2006-os) műve alapján készült.
Crurotarsi
|-?Doswellia
|-?Tarjadia
|-?Parringtonia
|-?Ctenosauriscidae
`--Crocodylotarsi
|--Phytosauria
`--Suchia
|--Prestosuchidae
|-?Turfanosuchus
`--Rauisuchiformes
|-?Revueltosaurus
|--Aetosauria
`--Rauisuchia
|--Rauisuchidae
`--Paracrocodylomorpha
|--Gracilisuchus
|--Poposauridae
`--Bathyotica
|--Erpetosuchus
`--Crocodylomorpha
{{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); Unknown parameter |authorlibk= ignored (súgó)