Története
1260-ban Chol néven említik először. A Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka, később a Koháry-Coburg családé. A falu közelében levő pincékbe menekült a lakosság a török támadások idején. Lakói főként favágással, erdei munkákkal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Különösen a csalli cseresznye volt messze földön ismert.
Vályi András szerint "CSAL. Csalovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, és augusztána Valláson lévők, fekszik Hontól két, és egy 1/4. mértföldnyire, határjában legelője elég, fája mind a’ két féle, és szőlö hegye is; de mivel nem nevezetes bort terem, földgye pedig sovány, és a’ záporok járják, ambár a’ hegyek között lévő majorokból, és istállókból könnyebben trágyáztathatik, mindazáltal a’ második Osztályba tétetett."
Fényes Elek szerint "Csall, (Csellovcze), tót falu, Hont vmegyében, 10 kath. 816 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határja hegyes; erdeje nagy. Fördőintézet. F. u. h. Coburg. Ut. p. B.-Gyarmat."
A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 354 | 453 | 443 | 415 |
|---|
| Különbség | |
+27,96 % |
-2,20 % |
-6,32 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 418 | 415 |
|---|
| Eltérés | | -0,71 % |
|---|
1880-ban 693 lakosából 652 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 675 lakosából 553 szlovák, 62 magyar és 59 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 533 evangélikus és 142 római katolikus volt.
1950-ben 591 lakosából 571 szlovák és 17 magyar volt.
2001-ben 437 lakosából 318 szlovák, 108 cigány és 3 magyar volt.
2011-ben 438 lakosából 418 szlovák és 2 magyar volt.
2021-ben 431 lakosából 415 (+4) szlovák, 4 ukrán, 3 (+168) cigány, 1 (+1) magyar (0,23%), 1 cseh és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″48.183100°N 19.142500°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 59″, k. h. 19° 08′ 33″48.183100°N 19.142500°E
